Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. KISS SÁNDOR (Jobbik):
1846 soraival: “Legyen hát célod: Istennek di csőség, / Magadnak munka. Az egyén szabad / Érvényre hozni mind, mi benne van. / Csak egy parancs kötvén le: szeretet.” Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : A következő hozzászóló Kiss Sándor képviselő ú r, Jobbik. DR. KISS SÁNDOR (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Ezt a T/2627. számon benyújtott törvényjavaslatot, amelyet Magyarország alaptörvényének neveznek, önök, a kormánypárt mindannyian aláírták, kedves képviselőtá rsam, önökhöz szeretnék egypár szót szólni annak okán, hogy vállaljáke ennek a törvényjavaslatnak a teljes tartalmát. Fel szeretném hívni az önök figyelmét arra, hogy ebben sok olyan tétel van - nagyon sok , ami több mint aggályos. Kezdeném mindjárt a Ne mzeti hitvallás első mondatával: “Mi, a magyar nemzet tagjai…” Kikre tetszenek gondolni? A 15 millió magyarra vagy a belső Magyarországon élő 10 millióra, vagy az önökre szavazott 53 százalékra, vagy esetleg talán csak a fideszes, KDNPs képviselőkre? Önök 53 százalékot kaptak a választásokon, de ha ez az iromány a választás előtt nyilvánosságra került volna, nem vagyok benne biztos, hogy kaptak volna 43 százalékot. Nagyon szépen kezdődik ez az iromány: “Isten, áldd meg a magyart!” Csak fel szeretném hívni a figyelmüket arra, hogy Himnuszunknak van második versszaka is, amely úgy van, hogy: felhozád… - bocsánat. (Közbeszólások a Fidesz soraiból. - Balla György: A Himnusz másképp van! - Egy hang a Fidesz soraiból: Őseinket felhozád…) Uraim, lehet, hogy önök z avarba próbálnak engem hozni (Derültség, moraj a Fidesz padsoraiban.) , hiszen önök rutinos képviselők, és lehet, hogy ez sikerül is. “Őseinket felhozád / Kárpát szent bércére, / Általad nyert szép hazát / Bendegúznak vére.” Arra hívnám fel a figyelmüket - uraim, lehet nevetni , hogy Magyarország története nem Szent Istvánnal kezdődik, hanem korábban, és ezt illett volna beletenni a Nemzeti hitvallásba. És kérem szépen, nevethetnek, de nem átallanak beletenni az önök által alkotmánynak nevezett irományba... - amely szerint “Magyarország rendjét a nemzeti együttműködésre alapozzuk”. Miért nem azt írták, hogy a nemzeti együttműködés rendszerére? Méltatlannak tartom azt, hogy önök egyáltalán ezt meg merik említeni a magyar alkotmányban. És ha az 1949. évi XX. t örvényt nevezzük kommunista, sztálinista alkotmánynak, akkor ne tessenek majd meglepődni azon, ha ezt az alkotmányt fideszes és brüsszelista alkotmánynak nevezik. (Moraj a kormánypártok padsoraiban.) Az alaptörvénybe beletenni az Európai Uniót, kérem szépe n, ez is méltatlan. Nemzetközi szövetségek, társulások jöhetnekmehetnek, de Magyarország örök. (9.20) Tehát én úgy érzem, hogy méltatlan Magyarország alkotmányába bármilyen nemzetközi szervezetet belerakni. Sokat beszéltünk erről az ominózus, kiskorúaknak járó szavazati jogról. Ez még valóban elfogadható is lenne, hogy a kiskorúaknak is legyen szavazati joguk. És akkor arra tetszettek gondolni, hogy azok a dolgozó felnőtt emberek, akiknek nincs gyerekük, mert nem lehet gyermekük, vagy úgy alakult a párkapc solatuk, hogy nincs gyermekük, csökkent értékű emberek? (Dr. Répássy Róbert közbeszól.) Vagy ha egy házaspár elválik, akkor a férjnek egy szavazati joga van, az anyának a gyermeke okán kettő szavazati joga van? Tehát akinek nincs gyermeke, annak a felnőtt embernek miért van kevesebb joga, mint annak, akinek van? Annak a felnőtt embernek szükség van az adójára, szükség van a munkájára, de önök úgy gondolják, hogy szavazati jog már ne illesse meg annyi. Ezen gondolkozzanak el, kedves képviselőtársaim!
