Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - DR. TIBA ISTVÁN jegyző: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
1844 Nem tűzhetünk ki más célt, mint hogy az új generációk érdekeinek védelmében olyan alkotmányos szabályokat alkossunk, amelyek megfékezik az állam túlzott mértékű eladósodását, biztosítják az államháztartás egyensúlyát. Tapaszta lataink alapján rögzítenünk kell, hogy a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles gazdálkodásával a nyilvánosság előtt elszámolni. Az Alapvetés M. cikk (1) bekezdése rögzíti is: “Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvet ési gazdálkodás elvét érvényesíti.” Kiegyensúlyozott, átlátható, fenntartható - ez az állampolgárok részéről jogos elvárás az alapjogok érvényesülését is garantáló állami intézmények működésével szemben. Magyarország az elmúlt 20 évben kettős szorításba ke rült. Az államadósság növekedése párosul a demográfiai csökkenéssel, azaz a következő generációk, a jövő nemzedékek életlehetőségei szűkülnek évről évre. A demográfiai előrejelzések alapján 2050re a 20 év feletti népesség fele közel 60 év feletti lesz. Ha e két folyamathoz, az államadósság növekedéséhez és a népességfogyáshoz a jövőben is társul az alacsony aktivitási ráta, az állami kötelezettségek csak az adóterhek jelentős növekedésével vagy az ellátások drasztikus csökkentésével lesznek teljesíthetőek. Egy generáció sem hagyhat több adósságot a következő generációra, mint amit maga megörökölt. Kötelességünk tehát arra törekednünk, hogy alaptörvényünk egy elöregedő társadalomban a jövő nemzedékek jogainak védelmét is szolgálja. Megemlítem, de idő hiányáb an nem térek ki rá, hogy a részletszabályok körébe kell utalni az állami költségvetés, az önkormányzatok költségvetése elkészítését, végrehajtását, az ezeket körülvevő számviteli szabályokat, valamint a költségvetésből gazdálkodó szervek létesítését és gaz dálkodását. Húsz év van az ország mögött, sikeres és riasztó tapasztalatokkal. A közvagyon tekintetében pápábbak lettünk a pápánál, vagyis nagyobb a magántulajdon aránya nálunk, mint jó néhány nyugateurópai országban. A közvagyon felélése és elherdálása p illanatnyi döntések alapján történt, a stratégiai közösségi tulajdon szempontjai, az ellátásbiztonság kérdése fel sem merült. Történelmi bűnökről beszélhetünk akkor, amikor az 199596os privatizációs időszakra tekintünk vissza. Eszközarányos nyereség gara ntálása, titkos záradékok és kötelezettségvállalások, állami monopólium helyett privát monopóliumok megjelenése, menedzsmentdíj - ilyen stációk jellemezték az akkori közgondolkodást és elsősorban a szocialistaliberális kormányok gondolkodását a köztulajdo nról. Hogy az akkori időszaknak máig ható következményei vannak, arra tragikus példát hozott a vörösiszapkatasztrófa. A közvagyon eltűnt, következményeként itt maradt a magas munkanélküliség, a szegénység, az eladósodottság. Szociológiai tanulmányok rögzí thették, hogy amíg az elmúlt két évtizedben Magyarországon lehettek sikeres egyéni és családi életstratégiák, addig Magyarország mint közösség gazdasági értelemben nem volt sikeres. Az egyéni anyagi siker gyakran a közösség terhére valósult meg, a normasze gő magatartás az érvényesülés feltétele lett. (9.10) Talán ezért sem véletlen, hogy két évtized alatt nem történt meg a közvagyon körébe tartozó vagyontárgyak teljes körű, pontos számbavétele és értékelése. Ezért lényeges, hogy az alaptörvény javasolja a m ég meglévő közvagyon megőrzését, a felelős költségvetési gazdálkodás hosszú távú céljának meghatározását, a közpénzügyi rendszer működési rendjének igazságosabbá, átláthatóbbá, hatékonyabbá tételét. Mindennek együtt kell járnia az átláthatóság érvényesülés ével, hiszen mindenkinek joga van közérdekű adatok megismeréséhez. Épp az átláthatóság hiánya üresítette ki az elmúlt években a fenntartható költségvetés elvét. Néhányat a riasztó példákból: autópályaépítések költségének kihagyása a költségvetésből, kifiz etetlen uniós támogatások szerepeltetése bevételként, a Budapest Airport eladásának elszámolása és így tovább. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat az éves költségvetés elvét tartalmazza, továbbá rögzíti, hogy az éves költségvetésről való döntés törvényhozási tárgy. Javasolt szabály szerint minden évre vonatkozóan külön kell költségvetést elkészíteni és azt törvényben elfogadni. A társadalombiztosítási
