Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 15 (65. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - VÁGÓ GÁBOR (LMP):
185 Köszönöm szépen, állam titkár úr. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Vágó Gábor frakcióvezetőhelyettes úr, az LMP képviselőcsoportjából: “Drága étel, drágább élet” címmel. Megadom a szót. Képviselő úr, parancsoljon! VÁGÓ GÁBOR (LMP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztel t Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az élelmiszerárak drasztikusan nőttek az elmúlt évben. A KSH adatai alapján az agrártermékek termelői árszintje 2010 decemberében 29 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ezen belül a növényi termékek árszínv onala - kapaszkodjanak meg - 41,7 százalékkal, az élőállatok és állati termékeké majdnem 10 százalékkal, 2010 januárdecemberében az agrártermékek termelői árszintje 16,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. 2010ben a mezőgazdasági termel és ráfordítási árszintje 4,4 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Csak a kenyér ára fajtától függően 1530 százalékkal emelkedett. Mondhatjuk, hogy ez egy globális trend magyarországi lecsapódása, de ez nem érdekli azt, akinek nincs mit ennie. Okok k özött szerepel majd az, hiszen 2011ben se várhatunk jobb évet, hiszen az ország termelőterületeinek 10 százaléka belvíz alatt van, a zászlóshajótészek elsüllyedtek, a többiek tönkremenés szélén állnak. Ezek olyan tényezők, amiken változtatni tudunk. De h ogy visszatérjek: az éhezés számunkra elfogadhatatlan. Borsodi polgármesterek, szabolcsi kistérségek vezetői panaszkodnak. Ott szűnik meg a közfoglalkoztatás, ahol már nincs más munkalehetőség, és nincs mit enni. Minél alacsonyabb valakinek a jövedelme, an nál nagyobb részét költi élelmiszerre. Sokkal erősebben érinti az alacsonyabb jövedelmű csoportokat az élelmiszeráremelkedés, a már eddig is elesetteket a háztartások jövedelmének drasztikus csökkenése a fogyasztói kosaruk összetétele miatt. A társadalom legszegényebb 20 százaléka kiadásainak több mint egynegyedét már eddig is élelmiszerre, közel harmadrészét pedig lakhatásra fordította. Ők a dolgozó szegények, ők a Fideszkormány adópolitikájának vesztesei. Ők a kisnyugdíjasok, ők a munkanélküliek, ők azo k, akik döntően kenyeret, tejet, tésztát vásárolnak, néha olcsóbb húst vagy zöldségfélét. Közöttük is legelesettebbek a gyermekek. Már a válság előtt és az élelmiszeráremelkedés előtt is 2007ben hazánkban százezer gyermek volt alultáplált és húszezer éhe zett. Ez a szám sajnos csak nőtt. Ezeknek a gyerekeknek nem vágyott, hanem félt időszak a hétvége és az iskolai szünet. Magyarországon a lakosság 7 százaléka nyomorban él. S mi lehet a válasz erre? Az LMP szerint az élelmiszerönrendelkezés vízió ja egy megoldási utat mutat. Tudjuke, mit jelent ez a fogalom? Az élelmiszerönrendelkezés a népek, államok vagy államszövetségek joga arra, hogy meghatározzák saját mezőgazdasági és élelmezési politikájukat azért, hogy minél inkább kiszűrjük a globális t rendek hatásait. Nem kizárólagos, de elsődleges eszköze ennek a helyi lakosság élelmezésére irányuló helyi mezőgazdasági termelés előnyben részesítése. S milyen egyéb eszközök vannak még, hogy ezt aprópénzre fordítsuk? Az őszi adómódosító javaslataink közö tt szerepelt a narancsadó, azaz a külföldön termelt, szállításukkal jelentős környezetterhelést okozó gyümölcsök és zöldségek különadója, amelyet 300 kilométernél távolabb termelt zöldségekre és gyümölcsökre vetünk ki. Ugyanúgy javasoltuk a mezőgazdasági ő stermelők kompenzációs felárának növekedését. A 2010es év szélsőséges időjárása - különösen a globális felmelegedés várható tartós hatásait is figyelembe véve - rámutatott a mezőgazdaság és így az egész élelmezési probléma kiszolgáltatott helyzetére. A ma gyarországi mezőgazdasági kistermelők tőkehiányos működése, az elmúlt évek uniós és többnyire dömpingáras támogatott mezőgazdasági importja fokozottan nehéz helyzetbe hozta a magyarországi őstermelőket, gátolva a munkahelyek teremtését, kiemelkedő minőségű termékek magyarországi forgalomba hozatalát. Ennek következtében az elmúlt években
