Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - DR. HOPPÁL PÉTER (Fidesz):
1833 mindenekfelett oly hazákról értetik, ahol az egyes polgárnak a közgondok folyásába tekinteni joga s kötelessége van. Mert jog és kötelesség egymástól soha el nem választhatók.” Kölcsey Ferenc unokaöccsének szóló intései talán még sohasem voltak annyira aktuálisak, mint manapság. Felhívja a figyelmet Kölcsey a társadalom alapjait jelentő jogok és kötelességek, szabadság és felelősség finom rendszerére, amely gondolatok a XVIXVII. századi protestantizmusból és természetfilozófiákból származnak, és a mai napig meghatározzák a világtörténelem első szabad államának politikai berendezkedését is. Tisztelt Ház! Feladatunk tehát a következő. “Hazánkat Urunk s Földieink dicsőségire minden rendület s bontakozás nélkül magasbra emelni s mindenkinek sajátját szentnek tartván lehető legtöbb honosinkat boldogítni” - mondta Széchenyi István. E feladatot azo nban soha nem oldhatjuk meg, ha mindig valami másban vagy valaki másokban keressük a hibát. Csakis mindig magunkban keressük a hibát, de egyszersmind magunkban is van a megoldás, a megújulásra szánt erő. Ez a hitvallásunk, azaz az előttünk lévő alaptörvényjavaslat s a sarkalatos törvényei, amelyek biztosíthatják nemzetünk felemelkedését, boldogulását. Hiszen a nemzet nagysága, boldogsága csak magában a nemzetben rejlik. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Hoppál Péter képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót. DR. HOPPÁL PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A magyar Alaptörvényről és a Magy ar Köztársaság Alkotmányáról szóló tervezetek parlamenti vitájáról méltán hangzik el napjainkban a “történelmi” jelző. S bár a felszólalók minden oldalról megerősítik: jogtechnikai szempontból nem áll fenn alkotmányozási kényszer, mindazonáltal a rendszerv áltás óta eltelt átmeneti időszak lezárásaként huszonegy éves adósságot törlesztünk azzal, hogy a múlt értékeit felvállaló, a jövő Magyarországának kereteit megrajzoló alkotmányt hozunk létre az új évezred elején. A FideszKDNP alaptörvénytervezete a magy ar alkotmányos hagyományokat, a történeti alkotmány örökségét illő alázattal és tisztelettel alkalmazza mai jogi környezetünkre. (16.10) Hiszen a XIII. századi Aranybulla, a XVI. századi Werbőczy István Hármaskönyve, a ’48as törvények vagy a Szent Koronaeszmény a XXI. század alkotmányozására is irányadó számunkra. Mint ismeretes, az alkotmányelőkészítő eseti bizottság konzultációja nyomán a tervezetről kifejthették véleményüket az egyetemek alkotmányjogi tanszékei, az Akadémia, a civilek, az egyházak és más közszereplők is. Az alaptörvénytervezetünk Nemzeti hitvallást követő három nagy fejezetéből - első az Alapvetés, második a Szabadság és felelősség, harmadik Az állam - ki kell emelnünk a középső szakaszt. Az Európai Unió egyik legfontosabb dokumentuma , a 2000ben elfogadott alapjogi charta, 2009. december 1jén kapta meg végső, jelenlegi formáját. E dokumentum mint a harmadik évezred legfrissebb nemzetközi jogi dokumentuma, irányadó volt e fejezet megalkotásához, a benne foglalt 29 cikkelyben felsorolt szabadságjogok és állampolgári felelősség megfogalmazása minden pontjában időszerű. Így válik, tisztelt képviselőtársaim, a magyar történeti hagyomány és az európai uniós normák harmonikus egységgé ebben a tervezetben. Ez az alkotmány, ez az alaptörvényt ervezet - elfogadásának leendő dátumáról húsvéti alkotmány néven, a miniszterelnök szavaival élve - tiszteli a múltat, otthon van a jelenben, és bízik a jövőben. Valahogy úgy, ahogy a magyar szomorúság, nyomorúság, kifosztottság legszomorúbb évtizedeiben, az 184849es szabadságharc vérbefojtása után, a haynaui rút megtorlás után, az aradi tizenhármak és az első szabad magyar kormány miniszterelnökének kivégzését követően Arany János írja Magányban című versében: “És vissza nem foly az időnek árja, / Előre duzzad, feltarthatlanúl; / Csak
