Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - BÁBINÉ SZOTTFRIED GABRIELLA (Fidesz):
1821 állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.” Ez a gondolat szintén egy jelentős, egyben az általánosan elfogadott európai normákhoz igazodó szemléletváltozás az állam és az egyén viszonyában az egészséghez való jog területén. De mi is az egészség? Itt már hallottuk a megfogalmazást, a WHO több mint ötvenéves definícióját, amely szerint az egészségen tökéletes fizikai, szellemi, szociál is jólétet értünk, nem csupán a betegség vagy a fogyatékosság hiányát. Ez a definíció teljes összhangban van az egészségfelfogás hétköznapi értelmezésével, amelynek megfelelően különválasztjuk az egyéni és környezeti adottságokat, valamint az egyéni és tár sadalmi felelősséget. Itt szeretném megjegyezni, hogy az egyéni felelősség fokozottabb megjelenítésével kapcsolatban felmerültek kritikai észrevételek, amelyek szerint ez a változtatás mérsékli az egészségügy felelősségét és növeli az egyén kiszolgáltatott ságát. Én úgy gondolom, hogy egyáltalában nem erről van szó. Az ellátó felelőssége pontosan definiált, az egyént pedig nem kiszolgáltatja, hanem aktív szereplője lesz a folyamatnak. Kialakulhat végre egy optimális viszony ezen a területen is az egyéni és a társadalmi felelősség kérdésében. Ennek megfelelően a társadalom az eszközök és lehetőségek biztosításával járul hozzá tagjai egészségének biztosításához. Melyek is ezek a lehetőségek? Az alapvető emberi szükségletek kielégítése, az oktatás, képzés, munka lehetőség, az egészség védelméhez, fejlesztéséhez szükséges ismeret biztosítása, az egészségvédő szolgáltatásokhoz való hozzáférés, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, az egészséges és biztonságos fizikai és munkahelyi környezet, valamint a döntése kben való részvétel biztosítása. Most ezek az eszközök maradéktalanul garantáltak az alaptörvényben, szolgálva többek között a mostani gondolatmenet tárgyát képző célt is, vagyis a testi és lelki egészséghez való jog biztosítását. Tisztelt Képviselőtársaim ! Az előttünk fekvő alaptörvény és a társadalom egészségének kapcsolatában még egy aspektusra szeretném ráirányítani a figyelmet. Az utóbbi évtized számtalan tanulmánya foglalkozott és hangsúlyozta az értékvesztés, a céltalanság jelentőségét a magyar népes ség testi, lelki bajainak hátterében. A hosszan tartó kontrollvesztés élménye, az a meggyőződés, hogy egy adott társadalomban csak a szabályok és törvények megszegésével lehet eredményeket elérni, a reménytelenség, a magára hagyottság érzése kimutatható él ettani változásokkal is jár, az életet rövidíti. Ezzel szemben az élet értelmébe vetett hitet, annak átélését, hogy az embernek van helye és szerepe a világban és a társadalomban, hogy a velünk történő események értelemteliek, olyan kihívások, amelyek mego ldására képesek vagyunk, életkortól, nemtől és iskolázottsági szinttől függetlenül lelki és testi egészségvédő faktornak találták. Ebből kiindulva idézek a Nemzeti hitvallásból: “Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországo t.” Azt hiszem, hogy ez a gondolat, hasonlóan, mint a többi ugyanitt megfogalmazott eszme, maradéktalanul teljesíti a nemzeti és az egyéni önbecsülés helyreállításának szükségét, az élet értelmébe vetett hit megújítását, és ezzel a testi és lelki egészség alapjainak megteremtését. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Bábiné Szottfried Gabriella, a Fideszképviselőcsoportból. Megadom a sz ót, képviselő asszony. BÁBINÉ SZOTTFRIED GABRIELLA (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! “Isten, áldd meg a magyart” - nemzeti imádságunk, a Himnusz első sorával kezdődik Nemzeti hitvallásunk, Magyarország
