Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KÓSA ÁDÁM (Európai Néppárt):
1818 Európai Uniónak valamilyen előképződménye. Ezért ma bátran mondhatjuk, hogy a Nemzeti hitvallás támaszkodik a múltra, rendezi a mai együttélésünk szabályrendszerét, és illeszkedik a jelen és a jövő Európájához. Az alkotmány szövegéből kiérezhető a legfőbb bibliai parancs, a szeretet parancsa, amelyet ma gyakran szolidaritásnak nevezünk, ak kor, amikor a szomszédos népek tiszteletéről, a kisebbségek megbecsüléséről, az elesettek támogatásáról szól, beszél. Mint egészségüggyel foglalkozó parlamenti képviselő, fontos volt, hogy a szövegtervezetben az egészséggel, az egészséges környezettel és a z egészségmegőrzéssel kapcsolatban fontos alapjogok kerültek meghatározásra. A XIX. cikk (1) pontja: “Mindenkinek joga van a testi és lelki egészség megőrzéséhez.” A (2) pont: “Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország munkavédelemmel, egész ségügyi intézményekkel, orvosi ellátással, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint az épített és természeti környezet védelmének biztosításával segíti elő.” Az indoklás izgalmas a XI. cikkhez: “A jó egészségi állapot megőrzése mindenk i számára szükséges az emberhez méltó és tevékeny élethez.” Tehát a jó egészségi állapot fontosságáról beszél, majd ennek a gazdasági oldaláról is, amikor azt mondja az indoklásban, hogy az állam a mindenkori lehetőség függvényében a rendelkezésre álló any agi eszközökkel elérhető egészségvédelmet tűzte ki célul. E mondatok olvasása közben felvetődik, hogy az egészségvédelemre, illetve az egészségügyi ellátáshoz való jogra nem leselkedike a piac, az elüzletiesedés veszélye. Fontosnak tartotta az alkotmánye lőkészítő bizottság, hogy az ország kiszolgáltatottságát az eladósodás mértékének szabályozásával védje. Az emberi élet, az emberi egészség, különösen az egészség Magyarország egyik legfontosabb tőkéje, így külön megfogalmazott védelem illeti az üzleti érd ekekkel szemben. Kétségtelen, hogy az egészségügyi ellátáshoz szükséges források gyűjtésében, az ellátások megszervezésében, a szolgáltatások biztosításában jelen volt és jelen lesznek piaci szereplők, de az üzleti szempontok, a profit megszerzése, illetve növelése nem szűkítheti az egészséges élethez, a méltósághoz és a gyógyuláshoz való hozzáférés jogát, mert ezzel a legfőbb elvet, a szolidaritás, a szeretet elvét, értékét adnánk fel, vagy annak érvényesülését gátolnánk. XIII. Leó pápa XIX. század végén m egfogalmazott enciklikájára, a Rerum Novarumra gondolok akkor, amikor abban megfogalmazódott, hogy az emberi munka előrébb való, mint a tőke. Ennek valamilyen megfogalmazása az alkotmányban szintén helyenvaló lenne oly módon, hogy az állampolgárok egészség ének biztosításában a szolidaritás elve előrébb való, vagyis a szolidaritás elve nem kizáró, de elsőbbséget élvező tényező lenne. Ennek alkotmányban történő megfogalmazása lehetőséget adna arra, hogy elkerüljük azokat a 2006 és 2010 között már megtapasztal t politikai és üzleti ambíciókat, aminek célja volt, hogy a magyar egészségbiztosítást, társadalombiztosítást és szolgáltatást kiárusítsa honfitársaink kárára. (15.00) Ezzel veszélybe sodortak volna jelentős alapjogokat. Bízom abban, hogy az alkotmányban e z megfogalmazásra kerül. Ezért kérem a fenti javaslat megfontolását. A készülő alaptörvény szellemével, értékrendszerével emelt fővel azonosulok, támogatom az új alkotmányt szavakban és tettekkel szavazáskor. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Szólásra következik Kósa Ádám, az Európai Parlament képviselője. Képviselő úr, öné a szó, Kósa Ádám képviselő úr. DR. KÓSA ÁDÁM (Európai Néppárt) : (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Felemelő érzés számomra, hogy európai parlamenti képviselőként szót kaphatok az új alaptörvényről szóló vitában. Külön büszkeséggel tölt el, büszke vagyok arra, hogy a mostani új ala ptörvény önmagában több olyan új részt tartalmaz, ami a fogyatékossággal élőkről szól, mint a
