Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
1811 ez nem is egy pártalkotmány, egy párt alaptörvénye, hanem az egész nemzeté. (Folyamatos zaj, közbeszólá sok a kormánypártok soraiból.) Ugyanezeket a gondolatokat látjuk valamiféle sablonként előre megírva, aztán személy szerint megszerkesztve. Nos, ezek után engedjék meg, hogy én valahogy máshogy folytassam. Ugyanis, ahogy az általános indokolásuk is írja, ú gy mondják önök, hogy 2010ben olyan történelmi lehetőséget, választói felhatalmazást kapott az új Országgyűlés, amellyel hiba lenne nem élnie. Nos, én már ezt is vitatom. Ugyanis, semmiféle felhatalmazást nem kaptak önök. Nemcsak azért mondom ezt, amiről Vona Gábor is beszélt vezérszónoklatában, miszerint ez és sok más, amit most önök megtesznek, például az egykulcsos adó, és még sorolhatnánk, nem szerepelt az önök programjában, és ezzel megtévesztették a magyar állampolgárokat. Nemcsak ezért nincs önöknek erre felhatalmazásuk az alaptörvény általános indokolásával szemben is, hanem azért sincs, mert önök 53 százalékos társadalmi támogatottsággal, ilyen választási eredménnyel szeretnének önök alkotmányozni. (Moraj a kormánypártok soraiban.) Nem véletlen, ho gy első dolguk az volt, hogy eltöröljék azt a bizonyos négyötödös passzust az alkotmányból, amely azt írta elő, hogy az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges. Jogos volt, hogy így volt eddig az alkotmányban. Ezt még Horn Gyuláék emelték bele az önmaguk kétharmadának a korlátozására, mert ők is tudták, hogy azért legalábbis egy új alkotmányt, alaptörvényt nemcsak egy kormányoldalnak kellene elfogadni. Nincs erre európai példa, amire önök készülnek. Ezt még ők is tudták. Fájó kimondani, de kimondom mindannyiszor, hogy Horn Gyuláék komolyabban vették a nemzeti együttműködést, mint önök, akik oly sokszor használják ezt a kifejezést. (Felzúdulás és derültség a kormánypártok soraiban.) Bizony, ezt a négyötödös passzust ők emelték be, és önöknek első dolga volt - egyébként egy sunyi eljárással, de az idő rövidsége miatt erre már nem térhetek ki , hogy eltöröljék ezt. Meg sem kísérelték a nemzeti eg yüttműködést, pedig például a parlamenti négyötödhöz a Jobbik adta volna áldását, ha a történelmi jogfolytonosság jegyében egy megfelelő alaptörvényt tesznek le ide az asztalra. De nem ezt tették. Hogy mit tettek? Hát, sokat lehet vitatkozni sok mindenen p olitikailag, de hadd kezdjem a helyesírási hibákkal, mert azért a magyar helyesírás szabályait nem lehet vitatni elvileg, és önök számos hibát vétettek ebben. Ez is mutatja, mennyire előkészítetlen ez a javaslat. Itt az idő rövidsége miatt csak egy típushi bára hadd hívjam föl a figyelmet: az “és” előtt nem teszünk vesszőt, még az alaptörvényben sem vagy ott pláne nem, ha nem felsorolásról... (Közbeszólások a kormánypártok soraiból. - Dr. Hoppál Péter: Tagmondatok között igen, ha már komolyan vesszük a helye sírás szabályait.) Ha tagmondatokat köt össze, akkor valóban teszünk vesszőt. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Helyesírásból egyes! - Szórványos taps a kormánypártok soraiból.) Nem kívánom az önök hibáit kijavítani, mert nem szeretném, ha többtucatnyi módos ító javaslatunk elfogadásáról zengene a média, és azt mondanák, hogy lám, van itt nemzeti együttműködés, hát többtucatnyi jobbikos módosító javaslatot elfogadtak. Ezért kérem, jegyzeteljenek, fölolvasom önöknek legalább csak ennek a vesszőhibának az előfor dulási helyeit, legyenek szívesek maguk kijavítani, amit elkövettek, és ne azt várják, hogy mi nyújtsuk be, és ezek legyenek az elfogadott módosító javaslataink. (14.30) 4. oldal alulról a hetedik sor, ugyanez a típushiba; 5. oldal alulról a tizenharmadik sor; 8. oldal kilencedik sor; 12. oldal III. cikk első sora; 13. oldal alulról a kilencedik sor, újabb helyesírási hiba. Ugyanennek a típusú helyesírási hibának a felsorolását folytatva: 14. oldal első sora; 15. oldal IX. cikkének első é s tizenhatodik sora; utóbbinál a “vagy” előtt is szükséges vessző, hiszen itt sem felsorolásról van szó; 19. oldalon XX. cikk negyedik sor. Szégyenteljes, de folytatnom kell a felsorolást: 21. oldal huszonkettedik sor, 22. oldalon az első sorban, a harmadi k sorban, a XXIX. cikk hetedik és nyolcadik sorában is. A legutolsónál ezek közül a “vagy” elé kell természetesen a