Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BARÁTH ZSOLT (Jobbik):
1797 mellett maga a NATO is pozitívan értékeli e lépést, hiszen számos nyugati államban jól bevált rendszerként működik hasonló ilyen struktúra. Mint tudjuk, 2004ben a szocialista kormány megszüntette a sorkatonai szolgálatot, és ezzel együtt megszűnt az a nyilvántartás is, amely tartalmazza mindazon állampolgár nevét és adatát, aki úgymond, egyszerűen fogalmazva, ha baj van, behívható. Sajnálatos módon az elmúlt évek árvizei és a vörösiszapkatasztrófa is bebizonyította, hogy szükség van egy ilyen adattár létrehozására. Az önkéntes tartalékos rendszer pedig ezt a célt is szolgálja azáltal, hogy az így létrehozott elérhetőségi bázis által bármikor értesíthetők a hazáért tenni akaró polgárok. “A hazáért mindhalálig!” Tisztelt Képviselőtársaim! 2011. február 1jén ezzel a jelmondattal alakult meg a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj. Ez a mondat tökéletesen kifejezi a hazaszeretetet, és bizonyíték arra, hogy a polgári kormány elkötelezett híve a tisztképzés helyreállításának és ezáltal a honvédelem megújításán ak. A Ludovika Zászlóaljban történő képzés biztosítja a katonai nevelést és szocializációt, elősegíti a katonai életpályára való felkészítést, ezzel erősíthető a nemzeti tisztképzés és a hagyományok méltó őrzése. Hende miniszter úr a Ludovika Zászlóalj ava tásán elmondott beszédében is utalt arra, hogy a katonai munka egy hivatás, amely egész embert kíván, tűrni kényszerít testilelki fáradságot, a veszély vállalására késztet, és megköveteli, hogy életek legfontosabb pillanatait szolgálatban töltsék el. Oszt om a miniszter úr véleményét, amely szerintem nemcsak a Ludovika Zászlóaljról, hanem a katonai hivatásról, sőt az egész Magyar Honvédségről elmondható, hiszen gondoljunk csak azokra a bátor katonákra, akik hazánktól több ezer kilométerre teljesítenek szolg álatot, és kockára teszik életüket nap mint nap. Fontos, hogy az állam mindazokat a hatalmas értékeket, amelyeket a honvédei magukból adnak neki, értelmesen használja fel, és értékelje ezen áldozatot. Meggyőződésem, hogy a most napirenden lévő Magyarország Alaptörvénye tartalmazza mindazon értékeket és kötelezettségeket, amelyek a nemzeti összetartozáshoz szükségesek. Magába foglalja nemzetünk múltjának örökségét, mostani célkitűzéseit, és alapjául szolgál az állam jövőbeni tevékenységének, és ami számomra különösen fontos, megnyilvánul benne a hazaszeretet és a haza védelmének kötelezettsége. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Baráth Zsolt képvi selő úr, Jobbik. BARÁTH ZSOLT (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Magyarország Alaptörvénye - már önmagában sokat mond az elnevezés, nem alkotmányról, hanem alaptörvényről van szó. Az alkotmány szótöve az alkot szó, az alkotás pe dig emberi céltudatos tevékenység, valami újnak a létrehozása, amelyhez tisztelet, méltóság, alázat és az alkotás szentsége szükségeltetik. Ezek pedig ebből az alaptörvényből hiányoznak. Az alkotmány a nép hatalmából eredeztetik, az emberi jogokról és köte lezettségekről szól, az emberi méltóságból, a nemzet szeretetéből, elkötelezettségéből kell hogy fakadjon, a lehető legmagasabb szintű társadalmi megegyezést kell kifejezzen; ha úgy tetszik, egy társadalmi szerződés, amelyet a nép vív ki. Az alkotmányozás e formáját nevezzük demokratikus alkotmányozásnak, azt pedig, ami most alkotmányozás elnevezéseként folyik, oktrojált alkotmányozásnak hívjuk. Az oktrojált alkotmányozást a központi hatalom végzi, így nem a nép érdekét, hanem a központi hatalom, illetve a párt érdekeit képviseli. Adnak ugyan jogot, amit bármikor vissza is vonhatnak, kötelezettséget viszont nem vállalnak, csak törekszenek. A szerződés feltétele, hogy mindkét fél számára jogokat és vállalásokat ír elő és betartásra kötelez. Felmerül a kérdés, hogy mi a cél. A hatalmuk bebiztosítása a sarkalatos törvények mögé bújva? Lehetett volna demokratikus alkotmány a demokráciában, a népszavazás, a hatalomgyakorlás legfelsőbb döntéshozója. Nem szabad elfelejteni, hogy a néptől nem az önkényes hatalom gyak orlására kaptak felhatalmazást, hanem a nemzet
