Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GYENES GÉZA (Jobbik):
1757 Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Büszkeséggel tölt el, hogy az al aptörvénytervezet nem kevesebbre tör, mint az egy és oszthatatlan magyar nemzet, valamint a magyar kultúra alapértékeinek az ötvözésére a szabadság és az egyenlőség elveivel, egy demokratikus jogállam keretei között oly módon, hogy közben a napi aktualitá s szintjén súlyos gazdasági, demográfiai és erkölcsi kérdésekkel kell szakadatlanul szembenéznie. (10.10) Hazánkban különösen a 2010. évi választásokat megelőző 8 évben bekövetkezett erkölcsi hanyatlás következményeként azt tapasztalhattuk, hogy elharapózo tt az antiszociális viselkedés, a családi modell veszített korábbi vonzerejéből, gyengült a munkamorál, előtérbe került az egyéni élvezet kultusza. Így 2010 tavaszán azt kellett felismernünk, miszerint hazánk jövője nagyrészt attól függ, hogy képesek vagyu nke megbirkózni ezzel a negatív tendenciával. Ezért kereszténydemokrataként azt vallom, hogy az az alaptörvény, amely nélkülözi a nemzet mélyebb kulturális, történelmi és vallási hátterét, nem kősziklára, hanem csak homokra épül, amelyet könnyen elmos a t örténelmi viharok árja. Nekünk betonalapra van szükségünk. Ezért az új alaptörvénynek ki kell fejeznie a nemzet összetartozását, tükröznie kell múltjának örökségét, a jelen célkitűzéseit, az állam jövőbeni tevékenységének alapjául szolgáló értékeket. Hazán k, Magyarország, most mindezt felismerve, új szemet és új szívet követel, olyat, amely képes arra, hogy túltegye magát az emberi történések puszta materialista szemléletén. Láthatjuk, hogy az elmúlt évek erőteljes, csak anyagi jellegű civilizációjának beár amlása a Kárpátmedencébe a dolgok, illetve a felvett kölcsönök rabszolgáivá tette a magyart. A kérdés tehát újra felmerül: rabok legyünk vagy szabadok? A válaszunk pedig nem lehet más, mint a ’48as szabadságharcosoké. Még két hete sincs, hogy a márciusi ifjak ünnepe alkalmával újra felvillant előttünk, bekúszott fülünkbe egyegy régesrégen hallott dallamfoszlány az új élet lehetőségének, a már kézzel tapintható magyar tavasznak az előillata, miközben a szabadságharc emléke melegséggel árasztotta el szívü nket. Kívánom, hogy a mostani alkotmányozás folyamatában minél több képviselőtársam lelkéből törjenek föl azok az érzések, amelyek az áprilisi törvények alkotóit is vezérelték. És végül, de nem utolsósorban felmerül a kérdés: mi az új az alaptörvényben, mi az alaptörvény igazi ajándéka? Az, hogy mindannyiunk üresedés felé hajló láthatatlan tarisznyáját ismét feltöltsük szolidaritással. Az új alaptörvény majd emlékeztet bennünket arra, hogy ne felejtsük el rendszeresen kibontani tarisznyánkat, osztani belőle a hitet, a reményt és a szeretetet, mert minél többet adunk, valójában annál gazdagabbá és annál szabadabbá válunk. Ne felejtsünk hát lehajolni egymáshoz! Uram, köszönöm, hogy magyar lehettem. Kérlek, segíts, hogy az új alaptörvény betölthesse rendeltetés ét! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a KDNP és a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő előre bejelentett felszólaló Gyenes Géza képviselő úr, Jobbik. DR. GYENES GÉZA (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez; az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország munkavédelemmel, egészségügyi intézményekkel, orvosi ellátással, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint az épített és természeti környezet védelmének biztosításával segíti elő - így szól az alaptörvénytervezet. Jézusom, miről is van itt szó? Az alkotók csupán fogalmakkal nem voltak tisztában, amikor ezt írták? Vagy tudatosan hagytak el egy alapjogot? Az alapjo gok közül egyet, nevezetesen: a
