Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz):
1754 lehetett volna készíteni... - nem lesz olyan alkotmány, amit jobban elő lehetne készíteni, nem lesz. El kell dönteni azt, hogy valamikor le kell fektetni az alapokat, mert Magyarország még nagyonnagyon komoly feladatok előtt áll, és az alaptörvény azokhoz a feladatokhoz és a megoldásokhoz egy jó kiindulópont. Ezért kérem, tisztelt képviselőtársak, a támoga tásukat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Kettő percre megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, Jobbik. BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Nagyon röviden ismételnem kell, amit elmondtam, hátha nem voltam eléggé érthető. Az, hogy Magyarország a jogalkotásában, jogalkalmazásában gyakorlatilag nem rendelkezik önállósággal, ezt a jelenlegi törvény kicsit, hogy úgy mondjam, becsületesebben tartalmazza, mert azt mondja, hogy a ha táskör gyakorlása az alkotmányban megvalósulhat önállóan, az EU intézményei útján is. Ezt a fogalmazást önök átváltották arra, hogy Magyarország az alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakor olhatja. Ezt akartam önöknek elmondani, hogy mi, amikor az Unió intézményein keresztül gyakoroljuk, akkor Andor Lászlón keresztül gyakoroltatjuk szemben Barrosóval és 27 másik taggal; amikor a Tanácson keresztül gyakoroljuk, akkor azzal a nagy erőfölénnyel szemben gyakoroljuk, amihez képest Magyarország tanácsi szavazati súlya csekély, és azzal a 3 százaléknyi parlamenti képviselővel, akik közül nagyon sok még nem is képvisel nemzeti érdeket. Tehát a valóság az, hogy ezek az intézmények gyakorolják. Egy szó val se mentem az előző nyolc évet az EUs ügyek kapcsán sem, de azért Lengyelországban nem baloldali kormányok voltak, és ott is hatalmas a kiábrándultság. Ezért állítottam azt, hogy ez a régió került egy másodlagos, félgyarmati helyzetbe. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Kettő percre TuriKovács Béla képviselő urat illeti meg a szó. DR. TURIKOVÁCS BÉLA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Azt azért meg kell állapítani, hogy a XIX. század elejétő l, de már a XVIII. század végétől kezdődően töretlen volt az a fejlődés, ami egyértelműen a szavazati jog és a választójog kiterjesztésére irányult. Nemre, felekezetre, fajra nézve különbözőségeket tenni nyilvánvalóan nem lehet, de soha egyetlen olyan épké zláb kezdeményezés, amely bárhol elfogadásra került volna, nem volt a világban, amely a szavazati jognak másra történő átruházását tette volna lehetővé. Szokás hivatkozni egy német kezdeményezésre, de az a német kezdeményezés oly gyorsan veszett el, amilye n gyorsan csak lehetett. Azt gondolom tehát, hogy ha e tekintetben van is különbség a nézeteink között, azt most nem az alkotmányban kell majd elrendezni, később lehet ezen vitatkozni. Most egy nagyon jó alkotmánytervezetünk van, demokratikus alkotmányterv ezetünk van, maradjunk meg emellett. (10.00) Még egy rövid téma, ha már az önkormányzatokról beszélünk: ismételten szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez az alkotmány nem kívánja csorbítani nyilvánvalóan az önkormányzati jogokat, é s azokat a félelmeket, amelyek a kistelepüléseken felmerültek, kötelességünk eloszlatni. Egyértelművé kell tenni, hogy a kistelepülések esetében sincs semmi olyan szándék, amely szándék azoknak az önrendelkezési jogát, az ott lévő emberek rendelkezési jogá t kívánná csökkenteni. Racionális változtatásokra nyilvánvalóan szükség van, ezek azonban nem érintik, nem érinthetik azokat a jogokat, amelyek a kistelepülésen élőket éppen úgy megilletik, mint ahogy megilletik a fővárosban élőket.
