Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GULYÁS GERGELY (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
1752 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Engedjék meg, hogy két olyan kérdésre hívjam fel a figyelmet, ami az előttem szóló Balczó Zoltán képviselő szavaiból esetleg félreértésre adhat okot. A z egyik: a magyar alkotmány a többi európai uniós tagállamhoz képest inkább visszavesz a nemzeti szuverenitásból, mintsem hogy kiterjesztené az Európai Unió és az Európai Unió szervezetei által képviselt olyan kérdéseket, amelyek egyébként a nemzeti szuver enitás körébe tartoznak. Ha valaki megnézi az Alapvetés e cikkének első három bekezdését, akkor láthatja, hogy ez a felhatalmazás egy rendkívül komoly, kétharmados többséghez köti azokat a kérdésköröket, amelyeket adott esetben Magyarország együttesen gyak orol az Európai Unióval. Itt felhívom a figyelmet az “együttes” szóra. Tehát ha mi nem akarjuk gyakorolni, akkor az Unió itt nem fogja tudni gyakorolni. Ez egyébként az európai uniós együttműködési gyakorlatban inkább szokatlannak tűnik, és inkább majd véd ekeznünk kell a tekintetben, hogy Magyarország az uniós általános együttműködési szokásokhoz képest miért gondolja, hogy erősebb szuverenitást köt ki magának, mint egyébként ezt a közösség elgondolná. Én támogatom ezt, és azt gondolom, igenis elképzelhető az, ha már tagjai vagyunk az Európai Uniónak, hogy bizonyos kérdéseket együttesen gyakoroljunk az Unióval. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy természetesen rendkívül sok és jogos bírálatot lehetne mondani az Unió működésével kapcsolatban, az elmúlt id őszakkal kapcsolatban, csak ne felejtsük el, hogy az Európai Unió magyar polgárok szerinti megítélése nem pusztán azon múlik, hogy az Unió eleve jó vagy rossz, például azon is múlik, hogy volt itt egy olyan magyar kormány nyolc évig, amely feladta a nemzet i érdekeket. De ebből a szempontból mindegy, hogy az Unió, az Egyesült Államok, Oroszország vagy éppen Nepál magyar partner, mert ha Magyarország kormánya nem képviseli a magyar érdekeket, akkor minden külső partner rossz nekünk. Magyarul, az Unióval való együttműködésben eddig ez az elem hiányzott. Ez nem az Unió felelőssége, hanem a miénk. (9.50) Másrészt emlékezzünk rá, hányszor volt itt a parlamentben is az téma, hogy ilyen, olyan vagy amolyan jogszabályokat úgymond uniós jogharmonizáció, uniós előírás, uniós szokásjog alapján kell Magyarországon bevezetni, holott ez szemenszedett hazugság volt, csak Gyurcsány egy idő után, Bajnai Gordon egy idő után, Medgyessy Péter a legelejétől kezdve nem merte arccal felvállalni, hogy kedves magyar állampolgárok, a 1 3. havi nyugdíjat elveszem tőletek, hanem bebújt az Unió és Manuel Barroso válla mögé, és azt mondta, hogy uniós előírás, IMF, Bizottság és a többi. Ne hagyjon ez megtéveszteni bennünket, mert nagyon sokszor elmulasztottuk leleplezni azt a sunyiságot, ami az előző kormányokat jellemezte: akartak valami rosszat, nem merték felvállalni, rögtön kitalálták, hogy uniós előírás, uniós jogszabály. Mondják meg nekem, ki az a magyar polgár, aki mondjuk, egy mezőgazdasági szabály bevezetésekor, ha uniós hivatkozás va n, elolvassa az Uniónak a 11 ezer írott oldalnyi mezőgazdasági szabályozását, hogy ezt ellenőrizze - lehetetlen. Nem védem az Uniót, csak szeretném, ha egy kicsit objektívebben tudnánk azt a folyamatot megítélni, hogy hogyan került ilyen mélypontra az Unió megítélése, és ebben egyébként az a nemzetvesztő politika, amit a kormányaink képviseltek az előző nyolc évben, meg az a sunyiság, amit képviseltek, bizony fontos szerepet játszott. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Három olyan kérdést szeretnék ezután még megvilág ítani, ami, úgy látom, az alkotmány kapcsán nagyon komoly vitákat váltott ki, számomra néhány ponton egyébként nem teljesen érthető módon. Az egyik, amiről szeretnék szólni, az a “vármegye” elnevezés. Szokatlan a fülnek, olyan régimódinak tűnik, de ne fele jtsük el, hogy ha ténylegesen büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországon az alkotmánynak ezeréves hagyománya van, akkor arra a kérdésre kell tudnunk válaszolni, hogy mutassunk egy pontot, amiben a Szent Istváni alkotmányhoz képest változatlan formában vala mit meg tudunk nevezni; a “vármegye” elnevezés az egyetlen ilyen lesz. Nyilván a Szent Istváni alkotmány, amennyiben azt alkotmányként tételezzük, egy királyságról
