Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 23 (77. szám) - Agata Zajega, a Lengyel Köztársaság ideiglenes ügyvívőjének köszöntése - Megemlékezés a Lengyel-Magyar Barátság Napjáról - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - DR. TÓTH JÓZSEF (Fidesz):
1730 megkerülhetetlen feltétele a törvény megalkotása. Itt vannak, akik tudják és érzi k, hogy olyan ügyet tárgyalunk, amelynek vitájában részt venni erkölcsi kötelesség. Erkölcsi kötelesség, mert szintén vallom, hogy “Nemzetünk egy tiszta víz volt, / Mint nyáron a tiszta égbolt. / Süllyedünk a sárba egyre, / Sose jutunk fel a hegyre. / Én a zt mondom, fel kell jutni / Fel kell jutni, azt kell tudni / Hogyan jussunk fel a csúcsra. / Összefogva kéz a kézben, / Sikerülhet én, úgy érzem.” Ezért mondok köszönetet, habár a vitát értékelni nem feladatom, sőt összefoglalni sem, de mégis szeretnék han got adni véleményemnek, és köszönetet mondani Szili Katalin független képviselőnek, hogy alkotmánytervezetének benyújtásával alternatívát kínált. És köszönet a Jobbik képviselőinek is, akik ugyan ezt nem tették, de úgy döntöttek, részt vesznek a vitában. M eggyőződéssel mondhatom, történelmi időket élünk. Akkor szokták ezzel a jelzővel illetni a kort, ha fontos események után netán fontos döntések születtek a haza érdekében. Én is azon felszólalók sorát gyarapítom, akik felemelő, megtisztelő feladatnak tekin tik azt, hogy nehéz helyzetben lévő országunk és nemzetünk sorsán úgy kíván változtatni, hogy a jövő nemzedéke, gyermekeink és unokáink is büszkén vállalhassák törvényeket alkotó elődeik döntéseit, tetteit. Ma egy gazdaságilag, erkölcsileg egyaránt lezülle sztett országban élünk. A súlyos örökség terheit, az ellehetetlenített, eladósított ország gondjait nem lesz egyszerű orvosolni. Stabilizálni, fejlődési pályára kell tenni az országot, vissza kell adnunk az emberek számára a munkába vetett hitet, és remény t kell adnunk a nemzet és benne a családok felemelkedésének. Kiváló lehetőséget nyújt erre az alaptörvény tárgyalása. Ha jól számolom, húsvétra lesz alkotmányunk. Több fölemelő dolog található ebben a tervezetben, ami a múltat az értékek és bűnök megnevezé sével mintegy megtisztítja, és a jövőt formáló generációnak erőt, reményt és valódi távlatokat sugall. Nekem mégis az alkotmánynak a hivatalos verzióban nem is említett elnevezése a legkedvesebb, a húsvéti alkotmány, amely az emberiség történetének legnagy obb eseményére utalva feltámadást ígér, ennek fényében a becsület az becsület, a haza az haza, a munka az munka, és a múltunk a jövőnk. Sokan szóvá tették, nincs társadalmi támogatottsága, szerethető lesze az alkotmányunk. Idézni szeretnék az egyik baráto mtól, aki ennek kapcsán levelet írt nekem. “Hetvenéves vagyok, és aligha remélhettem még néhány évvel ezelőtt, hogy ebből a felfordult, destruált világunkból még képes lehet bárki is normálishoz hasonlót csinálni. Ez a tervezet megnyugtatott arról, hogy a fergeteges, minden megnyilatkozásában a normális viszonyok helyreállítását célzó kormányzást indító törvényözön nem káprázat volt, hanem az új alkotmány Magyarország felvirágoztatását generáló szilárd alapja. Hihetetlen az elmúlt évtizedek pusztító vörös v eszedelme után, a közelmúlttal megtetézett rablás, ártás, vörösiszap, katasztrofális államadósság, ár- és belvíz, más szóval az elmúlt nyolc év a tatárjárást meghaladó rombolása után, hogy nemcsak reménysugárra, de akár még fényözönre is lehet reményünk.” Az ellenérvre, amely arra hivatkozik, hogy nincs alkotmányos kényszer, jó válasz ez a tömör, modern, de az ősi értékekre épülő, a valódit a talmitól megkülönböztetni képes alaptörvény. Az új alaptörvény legnagyobb erényei: hivatkozik a Szent Istváni alapo kra; hivatkozik a kereszténység nemzetmegtartó szerepére; hivatkozik a szellemi és lelki nemzeti egység újrateremtésére; hivatkozik a Szent Koronára, hivatkozik az elesettek és szegények megsegítésére; hivatkozik, hogy az állam szolgálja a polgárait; hivat kozik, hogy nem ismeri el történelmi alkotmányunk idegen megszállások miatti felfüggesztését; hivatkozik arra, hogy egyformán tagadja a náci és kommunista embertelen bűnök elévülését. Fontos lenne a Nemzeti hitvallást megtanítani az iskolá kban. Fontos lenne talán az egész alkotmány szövegét tananyaggá tenni. Köszönetem mindenkinek, aki tevékeny részese lehet ennek a szó igazi értelmében nemes régiúj alkotmánynak. Köszönet a Magyarország Alaptörvénye címért, köszönet Himnuszunk első szavain ak szerepeltetéséért, köszönet a nemzeti hitvallástétel címért, ez méltó és ünnepi, egyben milliók számára is érthető, az alkotmány lényegét nemesen magában foglaló
