Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 23 (77. szám) - Agata Zajega, a Lengyel Köztársaság ideiglenes ügyvívőjének köszöntése - Megemlékezés a Lengyel-Magyar Barátság Napjáról - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - VÉCSEY LÁSZLÓ (Fidesz):
1708 gazdálkodási kedv és emelkedett a vidéki szolgáltatások színvonala, a nemsokára megjelenő uniós kvóták, normák felszámolták a feldolgozóipart és ezzel együtt több százezer munkahelyet. A fenti folyamatok sokak kedvét elvették a vidéki élettől. Ma vidéken élni számtalan szakmai térkép tanúsága szerint órákban kifejezhető hátrányt jelent az egészségügyi ellátásban, a kórházba jutás ban. Néhány liberális politikus ezt nyilvánosan és egyértelműen megfogalmazta, idézem: a magyar falu feudális csökevény, amelyet el kell sorvasztani. Ma nemcsak a három keletmagyarországi régió tartozik az Európai Unió utolsó tíz fejlettségi mutatóval ren delkező térségei közé, hanem a fejlődési pólusoknak nevezett nagyvárosok közvetlen közelében is találhatunk olyan településcsoportokat, ahol a közszolgáltatások mélyen az EUs követelmények alatt vannak. Vajon az 1989es paktumalkotmány miért nem tudott me gvédeni bennünket, vidéken élőket? Ezért én egyetértek a nemzeti alaptörvényben megfogalmazottakkal. Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpátmedence ember alkotta és természet adta értékeit ápoljuk és megóvjuk, fel elősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit. A természeti erőforrások, különösen a termőföld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai sokféleség és a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelyek jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelezettsége. (15.40) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A vidékre nem mint problémára, hanem mint lehetőségre, a megújulás forr ására kell tekintenünk. Magyarország jövője a magyar vidék felzárkóztatásán is áll, mert mi, vidéken élő emberek hiszünk az együttműködésben, a demokráciában és az alkotmányos jogok kiteljesedésében. Legfőképpen pedig abban hiszünk, hogy a nemzeti alaptörv ény nemcsak írott malaszt, hanem mindenki által támogatható, elfogadott, szerethető alaptörvénye lesz Magyarországnak, amely megvéd majd bennünket azokkal a belülről és kívülről jövő támadásokkal szemben, amelyektől nem tudott az 1949es és az 1989es alko tmány megvédeni. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Vécsey László képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót, ké pviselő úr. VÉCSEY LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mai modern társadalmaink számos sebből véreznek, s némelyek ezek közül utóbb, történelmi távlatban, könnyen végzetesnek bizonyulhatnak. Hazánknak a szuverenitásunk 1944ben történ t elvesztése óta az 53 évi, váltott alakzatokban, előre megfontolt szándékkal elkövetett, balliberális kormányzás következtében előállott tragikus mértékű eladósodás kétségkívül a legnyomasztóbb terhe. Ám miközben ezt újból és újból deklaráljuk, s készülő alaptörvényünkbe - nagyon helyesen - alkotmányos garanciákat építünk, hogy ez többé ne ismétlődhessék meg, aközben egy percre sem szabad megfeledkeznünk Magyarország, a magyar nemzet másik fenyegető réméről: demográfiai helyzetünkről. Demográfia terén az e uroatlanti civilizáció többi nemzeténél is hasonló folyamat zajlik. S hozzánk hasonlóan Európaszerte egyre inkább szakítanak a régebbi gyakorlattal, egyre több szó esik demográfiáról, s ennek örvén a családokról. Egy német jogfilozófus gondolatát idézve: “A liberális, szekularizált állam nem tudja a saját létfeltételeit garantálni.” “Azaz” - mint egy másik kutató fogalmaz - “az állam arra épít, hogy a jövőben is lesznek gyerekeink, akik az államot, a gazdaságot fenntartják, a demokráciát tartalommal és gon dolatokkal megtöltik. Mindazonáltal a házasság, illetve a család vállalásával kapcsolatos döntés az állampolgár kezében van.”
