Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 23 (77. szám) - Agata Zajega, a Lengyel Köztársaság ideiglenes ügyvívőjének köszöntése - Megemlékezés a Lengyel-Magyar Barátság Napjáról - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
1706 A törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményeire tekintettel is megállapíthatja. Az állam a működtetéséhez szükséges hozzájárulásokból nyugdíjrendszert tart fenn, az egyéni öngondoskodá st pedig önkéntes társadalmi intézmények szabályozásával segíti elő. Külön szó esik a hölgyekről a tervezetben, hiszen egyfajta külön védelmet kapnak azok, akik sokat dolgoztak és gyermeket neveltek, hisz 40 év jogosultság után nyugdíjba vonulhatnak. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák az Alaptörvény elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Pósán László képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából . Öné a szó, képviselő úr. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Én a tervezet IX. cikkelyéhez szeretnék hozzászólni, amelyik a tudományos kutatásokkal és az oktatás kérdésével foglalkozik. A cikkely úgy fogalmaz, hogy Magy arország védi a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanulás és a tanítás szabadságát. Azt gondolom, ez rendjén való is, de az is világos, hogy a későbbiekben a sarkalatos törvények során ezeket a tartalmakat részletesebben és pontosabban illik és k ell is szabályozni, ugyanis mindegyik esetében végig kell gondolnunk, hogy mi mivel jár. A tanulás szabadságánál meg kell fontolnunk azt, hogy ez - a közpénzek takarékos felhasználásával is kapcsolatosan - ne azt eredményezze, hogy mondjuk, a felsőoktatásb an kiképzett szakembereink egy jelentős része eltávozik az országból, mert az valóban a közpénzek olyan természetű felhasználása, ami nem nálunk hasznosul. Ennek valamilyen megoldását kell találnunk. Hogy ezt tanulói szerződésekkel vagy bármi egyéb konstru kcióval hogyan oldjuk meg, ez nyilván részletkérdés, de fontos, hogy erre gondoljunk. A tanítás szabadsága sem lehet parttalan, azért ezt se felejtsük el. Itt a Házban is volt arra példa, nem is olyan túl régen, hogy Lenhardt Balázs őstörténeti fejtegetése kbe bonyolódott. Én azt gondolom, a tanítás szabadsága azt jelenti egyébként, hogy tudományosan ellenőrzött, tudományos bizonyítást magában rejtő dolgokat illik és kell is tanítani; tudományos bizonyításokat nélkülöző elemeket mint teóriákat viszont az okt atási rendszerbe nem kell bevinni, legfeljebb azokról beszélni lehet, párhuzamba állítani más tartalmakkal. A szellemi, erkölcsi fejlődés szempontjából problémát okozó tartalmakkal ugyancsak gondok lehetnek; ne felejtsük el, hogy az elmúlt esztendőkben saj nos volt erre negatív példa. A tudományos kutatások értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak - fogalmaz a tervezet , és az állam ebben nem jogosult dönteni. Én azt gondolom, hogy e tekintetben is azért egy kicsit óvatosabban kell foga lmaznunk, hiszen vannak a világban olyan dolgok, amelyek tudomány és egyéb területek összefüggésrendszerében értelmezendőek; csak hogy világos kérdésként ez látható legyen, mondjuk, az atomenergia felhasználása az egyik oldalon tudomány, káros, nem káros, hogyan lehet kezelni, és ugyanakkor rengeteg gazdasági és számtalan egyéb aspektusa van. Ugyanez az alternatív energiáktól kezdve, vagy akár a tudományos kutatások prioritásainak a kérdése, hasonlóképpen valami módon állami állásfoglalás valami mellett vag y valami ellen. Magyarország védi az Akadémia, a felsőoktatási intézmények tudományos, művészeti szabadságát. Szerintem ez is helyes alapelv, csak itt is pontosítani kell, hogy az a bizonyos autonómia meddig terjed. Ugyanis az elmúlt 20 évben az alkotmányb írósági döntések folyományaként kialakult egy olyan természetű autonómia, ami eléggé parttalan, és eléggé nehezen megfogható, vagy másképpen fogalmazva, leegyszerűsítve úgy néz ki a dolog, hogy az állam odaadja a közpénzt, de annak a felhasználását kevésbé képes ellenőrizni. Azt hiszem, e tekintetben
