Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 14 (64. szám) - Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - BENCSIK JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
171 egy decentralizált, kistérségi, települési szintű, biztos hőpiaccal rendelkező biomasszae rőmű hálózatot. Valóban helytálló az a megállapítás is, hogy a módosító indítvány nincs összhangban a kormány által korábban elfogadott megújuló cselekvési tervvel, nincs összhangban az EU 2020 stratégiával, illetve a két héttel ezelőtt elfogadott nemzeti energiastratégia irányelveivel sem, de éppen ezért ellentmondások feloldása, megvizsgálása és lehetséges feloldása érdekében kérte a miniszterelnök úr azt, hogy a következő három hétben történjék meg a kötelező átvételi rendszer, illetve Lázár János képvis elő úr indítványának a felülvizsgálata. Tisztelt Képviselőtársak! A kötelező átvételi rendszer módosítását teljes egészében elvető szocialista párti képviselőtársak indítványával kapcsolatosan a következőt kell megjegyeznem. A módosító indítványuk lehetetl enné tenné tulajdonképpen a kötelező átvételi rendszer koncepcionális megújítását, azaz az egyedi határozatokon alapuló rendszer teljeskörűen jogszabályi úton rendezett rendszerrel történő felváltását, amit már a decemberi módosítás során mi kilátásba hely eztünk. (1.30) A szolgáltatók, illetve a fogyasztók jogait szabályozó javaslatokkal kapcsolatosan ki kell jelenteni, hogy a törvényjavaslattal bevezetni szándékozott új rendelkezések összességében a fogyasztók érdekeit helyezik előtérbe. A lakossági felhas ználók kikapcsolásának alapvető feltételét jelenti bizonyos mértékű felhalmozott lejárt tartozás. A tervezet ennek mértékét a hatályos kilencven napról a korábbi közüzemi rendszerben is alkalmazott hatvan napra javasolja csökkenteni. Az intézkedés célja pe dig annak megakadályozása, hogy a felhasználók jelentős összegű tartozást halmozzanak fel, a jogalkalmazás tapasztalatai ugyanis azt mutatták, hogy a hatályos rendelkezés hatására olyan mértékben nőtt a lakossági fogyasztók egyösszegű tartozásának mértéke, hogy azt már a szociálisan rászorulóknak történő segítségnyújtásra specializálódott szervezetek sem tudták kezelni, kiegyenlíteni. Azt is el kell mondani, hogy az energiaellátásból való kikapcsolás tekintetében a hatályos szabályozás is különbséget tesz a z egyetemes szolgáltatásban részesülők és nem részesülők között akként, hogy részletes szabályokat kizárólag az egyetemes szolgáltatásban részesülőkre fogalmaz meg. Az elmúlt évek gyakorlata azonban azt mutatja, hogy a versenypiacon vételező fogyasztók is bizonyos védelemre szorulnak, tulajdonképpen a gázszolgáltatás területén az egyik piaci szereplő, a versenyszektorban szolgáltató piaci szereplő lehetetlenülésére való tekintettel magának az Energia Hivatalnak is be kellett avatkoznia több mint 300 ezer ha zai fogyasztó biztonságos ellátása érdekében. Tehát fontos az, hogy a versenypiacon vételező fogyasztók is bizonyos védelemre szoruljanak. Az új rendelkezések alapján meghatározásra kerülnek a nem lakossági fogyasztókra vonatkozó kikapcsolási szabályok is, hiszen ilyenek a korábbiakban nem voltak. A törvényalkotó úgy vélekedett ebben a kérdésben, hogy a nem lakossági fogyasztókra vonatkozóan is valami védettséget, szabályt kell a törvényben elhelyezni. A fogyatékkal élő fogyasztókra vonatkozó szabályozás al apvetően nem változik, így a fogyasztók ellátási színvonala sem csökkenhet. A fogyatékkal élő fogyasztók, ha egyébként szociálisan nem rászorulók, fizetési késedelem esetén az általános szabályok alapján kerülhetnek kikapcsolásra; a fogyatékkal élő fogyasz tók, ha egyidejűleg szociálisan is rászorulók, fizetési késedelem esetén a szociálisan rászoruló fogyasztók számára nyújtott kedvezményekben részesülnek. Az ügyfélszolgálatok tekintetében a szabályozás alapvető változása a földgáztörvényben, hogy a gyakorl atot megerősítve kötelezően előírja a kereskedőknek, hogy ügyfélszolgálati irodát tartsanak fenn. Az új szabályokkal háromszintű szabályozás valósul meg. Értelemszerűen a kereskedő kötelezettségei a legenyhébbek, mivel neki csak a felhasználók bejelentései nek intézésére, panaszainak kivizsgálására, orvoslására és tájékoztatására kell biztosítani a felhasználói kapcsolattartás szervezetét. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó kereskedő
