Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 23 (77. szám) - Agata Zajega, a Lengyel Köztársaság ideiglenes ügyvívőjének köszöntése - Megemlékezés a Lengyel-Magyar Barátság Napjáról - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz):
1693 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Többször többek száját elhagyva volt hallható az a mondat, hogy ma Magyarországon nincs alkotmányozási kényszer; nincs kényszer, mert az alaptörvény m inden jogot garantál. Hangsúlyoznom kell, hogy az az alaptörvény, amely önmagáról is azt mondja, hogy átmeneti. Azok, akik ezt a mondatot hangoztatják, és most nincsenek is itt a parlament keretein belü l, hajlamosak elfelejteni azt, hogy többször kampányoltak választásokon az alkotmányozás ígéretével, mi több, a Hornkormány alatt már kísérletet is tettek egy alkotmány kidolgozására. Mennyiben volt más az akkori helyzet, mint ez a mostani? A végkifejleté ben biztosan, hiszen hiába volt meg a lehetőségük, vagy nem tudtak, vagy ami még ennél is rosszabb, nem akartak élni ezzel a lehetőséggel; így volt sokkal kényelmesebb. A FideszKDNP tavaly ősszel az országgyűlési és az önkormányzati választások alkalmával is a választók nagy többségének bizalmát elnyerte. Ez a felhatalmazás az az előjog vagy az a jog és kötelesség, amelynek tudatában nekikezdtünk ennek a rendkívül megtisztelő feladatnak, Magyarország új alaptörvényének kidolgozásához. Azt gondolom, hogy ig enis van alkotmányozási kényszer, hiszen ha csupán az önkormányzatok alkotmányos szabályozását tekintjük, látnunk kell, hogy igencsak időszerű most a változás. Időszerű, hiszen az elmúlt évek szocialista kormányai alatt a helyhatóságok egy jelentős része e ladósodott, nőttönnőttek feladataik, miközben az ezek ellátásához szükséges források jelentősen csökkentek. Ennek ellenére azonban fontos észrevételt tett az Állami Számvevőszék, amikor a 2009. évi költségvetés végrehajtásakor vizsgálta az önkormányzatoka t, és azt állapította meg - és ez a későbbiek folyamán is, úgy gondolom, hogy fontos , hogy dacára az elmúlt kormányzatok önkormányzatokat ellehetetlenítő intézkedéseinek, a négy alrendszer közül egyedüliként a helyhatóságok nem járultak hozzá az államház tartás hiányának további növeléséhez. Az önkormányzatok tehát küzdöttek, amíg tudtak, de az idei évben sokuk az ereje végéhez ért. Annak érdekében, hogy nagy számban ne pusztán a mindennapi túlélésért, a bérek, közüzemi számlák kifizetéséért küzdjenek, szü kséges a jogaikat, kötelességeiket és nem utolsósorban feladat, hatásköreiket és finanszírozásukat új alaptörvényben is rögzíteni. Nem lehet tovább halogatni a feladatot, 2011 a megújulás éve, az önkormányzatokat érintő jogszabályi háttér vonatkozásában i s megérett az idő a változtatásra. A változtatásoknak ki kell terjedniük az állam és az önkormányzatok kapcsolatára, a helyhatóságok belső átalakítására, és ahogy említettem, nem utolsósorban a finanszírozás kérdésére. A kormányzat álláspontja világos: a j ó állam létrehozására törekszik, ami az önkormányzatok mint a közigazgatás helyi intézményei viszonylatában azt jelenti, hogy ügyfélbarát, szolgáltató szemléletet kíván bevezetni a mindennapok ügyintézése során. Az állampolgárok jogos elvárása az, hogy ügy eiket minél gyorsabban, hatékonyabban intézhessék el. Az állam feladata, hogy ennek az elvárásnak a szubszidiaritás elvének csorbítása nélkül feleljen meg. Meg kell találni a lehető legjobb megoldást arra, hogy minden döntést és azok végrehajtását a lehető legalacsonyabb szinten hozzanak meg, ott, ahol az ügyek viteléhez a legnagyobb szakértelemmel rendelkeznek. A helyi önkormányzatok részére kötelező feladat- és hatáskört csak törvény állapíthat meg a javaslat szerint, ezek ellátásához pedig jogosultak az önkormányzatok költségvetési támogatásra vagy más vagyoni juttatásra. Tehát a kormányzati törekvés tetten érhető. Csökkentett számú, de pontosan körülhatárolt feladatok ellátását várja a jövőben a helyhatóságoktól, mindezt kiszámítható finanszírozás mellet t. A javaslat fenntartja a korábbi államterületi felosztást. Ez megegyezik történelmi hagyományainkkal, kétszintű: az ország városokból és községekből áll, több várost és községet magában foglaló egység a vármegye. A főváros szabályozása sajátos, egyrészt mert maga is város, amelyet város nagyságú kerületek alkotnak, másrészt mert nem tartozik egyetlen vármegyéhez sem, azokkal egy szinten áll. A javaslat az önkormányzatok alkotmányos feladat- és hatásköreit mint a helyi önkormányzat lényegét írja le. Ezek k özé az alábbiak tartoznak:
