Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 23 (77. szám) - Agata Zajega, a Lengyel Köztársaság ideiglenes ügyvívőjének köszöntése - Megemlékezés a Lengyel-Magyar Barátság Napjáról - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
1686 azokhoz az információkhoz, amely információkról majd a miniszterelnök úr ismereteim szerint hétfőn fog itt minket tájékoztatni, ezekhez az informá ciókhoz két nagyságrenddel kevesebb kiadással is hozzá lehetett volna jutni. Van erre egy módszer, nagyon jól ismert, úgy hívják, hogy reprezentatív mintavétel. Ezt a statisztika régóta ismeri, a közvéleménykutatók használják. Ha 8 ezer magyar állampolgár t kérdeztek volna meg, az már nagyon nagy minta, hiszen az 1 ezrelék, illetve az nagyon nagy minta; 10002000 fő körüli megkérdezettet szoktak bevonni a felmérésbe a kérdezőbiztosok. Ez egy jó minta, és ez a minta 12 százalékos vagy annál kisebb valószínű séggel képes megmondani azt, hogy valójában mi a véleménye a választópolgároknak ezekről a kérdésekről. Elhiszem, és nem kárhoztatom azért sem Szájer európai parlamenti képviselőt, sem Szili képviselő asszonyt, hogy ők nem ismerik a reprezentatív mintavéte l módszerét, de talán a hivatal vezetője fölhívhatta volna erre a figyelmet, és akkor megúszhattuk volna néhány millió forintból ezt az akciót, ugyanazzal az eredménnyel. Arról nem is beszélve, hogy ez elég későn jött ötlet volt, hiszen ha az alaptörvényk észítés elején került volna erre sor, mondjuk, hónapokkal vagy fél évvel korábban, akkor még érthető lett volna, hogy az embereket megkérdezik. Tehát ez a példa arra jó - sajnos , hogy a jövőben az alaptörvény elfogadása esetén a közpénzek értelmes, takar ékos kezelésére figyelmeztesse a mindenkori kormányt, és mindazokat, akik a közpénzekkel gazdálkodnak. Ezek után az egyik alapkérdés, amivel foglalkozni szeretnék, az a magyar nyelv kérdése. Nagy örömmel olvastam, olvasom ebben a tervezetben azt a mondatot , ami szerint Magyarország védi a magyar nyelvet. Ez nagyon örvendetes, a magyar nyelv valóban egyedülálló - ahogy a preambulum fogalmaz ; ugye, nem mindegy, hogy az “Isten, áldd meg a magyar”t két llel és egy dvel vagy egy llel és két dvel írjuk - e zekkel a problémákkal, az l betűkkel a köztársasági elnökünk is birkózik. (Derültség a Jobbik soraiban.) Valóban egyedülálló ez a nyelv, hát ettől szép többek között, hogy ilyen finomságokat is jól kell tudni használni, és közérthetően kell fogalmazni egy ilyen tervezetet, és majd ennek a végleges szövegét. Lehetőleg kerülni kell a szakkifejezéseket. Nekem az a meggyőződésem, hogy egy alkotmányszöveget úgy kell megírni, hogy egy középfokú végzettséggel rendelkező, értelmes magyar ember megértse. Tehát nem s zabad ebbe belevinni olyan szakkifejezéseket, amelyek megértése csak szakemberekkel lehetséges. Vannak fogalmak, amelyek nincsenek definiálva. Mondjuk, a sarkalatos törvényt még definiálja a jogalkotó, de például a közpénz fogalmát nem definiálja, pedig az is jó lenne, ha egyértelmű lenne. Mi az, hogy közpénz? Eddig sem mondta meg az alkotmány, ez sem tesz rá kísérletet, és mondhatnék még hasonló példákat arra, hogy milyen értelmezési problémák vannak. Itt van például egy ilyen konkrét kérdés, hogy a “hatás kör” szót egyes számban és többes számban is használja a jogalkotó. Azt mondja, hogy az Országgyűlés feladat- és hatáskörei, a köztársasági elnök feladat- és hatáskörei, többes számban, aztán áttér a kormánynál a hatáskörre, az egyes számra. Nem vagyok nye lvész, de az én fülemnek szebben hangzik, hogyha ennek nincs többes száma birtokviszonyban. El kellene dönteni egy nyelvésszel vagy valakivel, hogy most akkor miért van a kormánynak csak hatásköre, és miért vannak hatáskörei a köztársasági elnöknek, és így tovább. Végül is azt gondolom, ez egy nagyon fontos kérdés, hiszen az ország legfontosabb jogszabályát készítjük, és abban is példát kell mutatnia a leendő alaptörvénynek és nekünk, hogy szabatos, világos, értelmes, korrekt, érthető nyelven szól az alaptö rvény. A másik probléma, amiről szeretnék szót ejteni, már itt szóba került a föld kérdése több aspektusból. Tegnap Font Sándor képviselőtársam is nagyon plasztikus példákat mondott arra, hogy az élelmiszerárak emelkedése, a víztartalékok, a vízkészletek s tratégiai jelentősége mennyire fölértékelődik. Nagyon szimpatikus volt nekem az, amit TuriKovács Béla képviselőtársamtól hallottam a délelőtt folyamán arról, amit az alaptörvény tervezete a termőföldről mond, az az én igényeimet sem elégíti ki, és a frakc ióm igényeit sem elégíti ki, mint ahogy ezt már hallottuk az
