Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 21 (75. szám) - Gúr Nándor (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Miért tesz a kormány autógyár és autógyár között különbséget, és ezzel miért kockáztatja a magyar munkahelyek létrejöttét?” címmel - ELNÖK (Jakab István): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1492 Bizonytalanság van, kiszámíthatatlanság van, és bizonybizony a korrupció lehetőségét is magában hordozza az, ha szabályozatlanság van e tekintetben. Azt gondolom ezért, hogy újra kellene gondolni ezeket a dolgokat az elvszerűségét megteremtve, egy egysé ges támogatási rendszert kellene kidolgozni, nyilván parametrizáltan. A kérdésem másik része arról szól, hogy a késleltetett szerződéskötés mennyire veszélyezteti a munkahelyek teremtését, és mi az, ami ellensúlyozza esetleg az elveszett munkahelyek számát . Államtitkár úr, újólag is megkérdezem most is, hogy és egyébként a leghátrányosabb helyzetű térségeket érintően mikor és hogyan fogják már szabályozni végre úgy, hogy pozitív értelemben diszkriminálják az ezen térségben foglalkoztatókat érintően azt a fa jta szabályozásrendszert, ami az önök dolga és feladata. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Az interpellációra Cséfalvay Zoltán államtitkár úr válaszol. Megadom a szót, államtitká r úr. DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Attól tartok, hogy picit félreérti a kiemelt nagyberuházások támogatásához kapcsolódó egyedi kormánydöntéseket. Azt kéri s zámon, hogy miért nincs itt egy egységesített norma, teszem azt, egy létrehozott új munkahelyre vetítve, mondjuk, 5 milliós plafonban maximálva. Hát pontosan azért, mert ezek egyediek és kiemeltek, és azért egyedi és kiemelt beruházások, mert nagyon sokfaj ta szempontot kell mérlegelni, és nagyon sokfajta szempont merül fel egyegy beruházásnál. Csak mondok néhányat. Nagyon fontos nyilvánvalóan az új munkahelyek létrehozása, legalább ennyire fontos az, hogy milyen jellegű munkahelyeket hozunk létre, milyen e zeken a munkahelyeken a hozzáadott érték, milyen technológiával működnek, mennyi a beruházás hozzájárulása a GDPhez, a kutatásfejlesztési tevékenységhez, az exporthoz, milyen multiplikátor hatásai vannak, milyen hatásai vannak a beszállítókra, milyen tér ségi hatások, tehát rettentően sokfajta tényezőt célszerű megvizsgálni. Ezért egy sarokszámot nézve, hogy mennyi, mondjuk, a foglalkoztatottak száma, sokra nem jutunk. Tehát itt többfajta szempontot kell mérlegelni, ezért hívják ezeket egyébként kiemelt na gyberuházásoknak, és ezért egyedi kormánydöntés kapcsolódik hozzá. A kérdésében említette az Audi vállalatot. Hadd tegyem hozzá, szeretném tájékoztatni, hogy nagyon jól haladnak a beruházás előkészületei. Csak visszaidézném, hogy a miniszterelnök úr 2010. szeptember 23án jelentette be az Audival született politikai megállapodást. Időközben jelentős diplomáciai munkával sikerült elérni az Európai Bizottság hozzájárulását is az illető telephelyen. 2011. február 11én a kormány elfogadta a kiemelt beruházási státushoz kapcsolódó kormányelőterjesztést, megkezdődtek egyébként a támogatási szerződés tárgyalásai, és tájékoztatnám arról is, hogy március 11én megtörtént ennek parafálása, és heteken belül a kormány elé kerülhet véglegesítve. Tehát 2011 nyarán elkez dődhet az építkezés, és 2013ban pedig már maga a termelés is. És akkor csak egy számot hozzátéve: ez a beruházás a magyar GDP 2 százalékát fogja adni, tehát itt sokfajta szempont mérlegelésére van szükség. Hadd utaljak arra, hogy múlt héten alkalmam volt találkozni a német gyáripar vezetőivel Berlinben, többek között a két, ön által is említett és az írásos felszólalásában is említett autógyár képviselőivel. Egyik sem panaszkodott arra, hogy mondjuk, egy főre vetítve az új munkahelyek létrehozásánál valame lyik többen vagy kevesebben részesülne, hiszen ők nagyon jól tudják, hogy egyegy ilyen beruházásnál többfajta szempontot figyelembe kell venni. Ugyanakkor hozzátenném, hogy a német nagyipar képviselői kivétel nélkül elismerésüket és köszönetüket fejezték ki a magyar uniós elnökségnek azért, hogy 2011. március 10én a versenyképességi tanácsban sikerült elérni, hogy végre zöld utat kapjon az egységes európai szabadalom, és ezzel elindulhasson az, hogy végre
