Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 16 (74. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GELENCSÉR ATTILA (Fidesz):
1434 Szeretnék utalni arra, hogy a szabad felhasználású hitelesek köre jó, hogy megjelenik ebben az előterjesztésben, de itt is van egy bizonytalanság, mert azt mondja az előterjesztés, hogy azon szabad felhasználású hitelesek tarto znak a körbe, akik egyébként lakáskorszerűsítésre, vásárlásra használták ezt a pénzt. Na, azt most nagyon nehéz megmondani, hacsak nem volt expressis verbis benne az okiratban, a hitelezői okiratban, hogy tényleg erre használtáke fel vagy nem. Hogyan le het ezt most bizonyítani? Lehet bizonyítani olyan számlákkal, amely számlákat már a kivitelezők leadtak korábban, az APEH felé is elszámolták, áfatartalma volt. Ez lehet egy kritérium. Vagy mi a kritériuma annak, hogy egyáltalán valaki ezt a felvett szabad felhasználású hitelt tényleg a korszerűsítésre használta fel? Úgy érzem, hogy itt nem elég egyértelmű a törvénytervezet, lehetne egyértelműbb. Szeretnék megint visszautalni arra, hogy már csak azért sem lehet ezt a kérdést egyetlen megoldással, egyetlen j avaslattal elintézni, mert ne felejtsük el, hogy önmagában a vállalati hitelt nem nézve, a magánhiteleket nézve 8500 milliárd forintról van szó, aminek 6000 milliárd forint része körülbelül a devizarész. Ha most például elfogadnánk valamelyik párt javaslat át, hogy ezeket váltsuk át eredeti árfolyamon forintra, ez azt jelenti, hogy 2530 százalékos árfolyamváltozást tekintve ez eleve 2000 milliárd forintot jelentene, amit valahonnan elő kellene venni. Ez a 2000 milliárd forint az éves magyar bankszektornak a körülbelül hat- vagy hétszerese, tehát még a bankokon se lehet leverni, nem beszélve arról, hogy egy ekkora összeg a magyar költségvetést természetesen évekre megfektetné. Tehát nincs, ne legyen senki sem türelmetlen abban az értelemben, hogy egyetlenegy megoldása ennek az ügynek biztos nincsen. Évek óta, háromnégy év óta minden ország - Amerikától kezdve Európáig - folyamatosan ezen dolgozik, és mindig újabb és újabb csoportokat próbál valamilyen módon megsegíteni, mert nyilvánvaló, hogy a kormány, még h a nem is az ő bűne, nem térhet ki ez alól a felelősség alól. Végezetül szeretnék egy nagyon rövid víziót önökkel megosztani, nevezetesen azt, hogy a probléma - most a lakáshitelesek ügyére koncentrálok - azért nem annyira bonyolult, mint amennyire első hal lásra vagy látásra tűnik. A cél az lehet, hogy minél többen maradjanak a lakásban, mert az újratermelt szociális feszültség vagy a szociális ellehetetlenülés a legdrágább. Kérem szépen, nézzük meg a számokat, a tényeket! Összesen van 4000 milliárd forint l akáshitel, amelynek 14 év az átlagos futamideje, vagyis egy évre körülbelül 280 milliárd forint jut. Ennek a 10 százaléka a problémás, ami évente 28 milliárd, és ebből a 28 milliárdból, kérem szépen, legfeljebb az egyharmadnyi az, aki nem tud egyáltalán fi zetni, az 8 milliárd évente. Ha azt összeadja a bank és az állam, akkor 44 milliárd évente. Hát nem borzasztó összegekről van szó! És egy másik 44 milliárdból pedig azokat lehetne évente menedzselni, akik egyébként az eredeti részletet tudják fizetni. Te hát igenis fel lehet gyorsítani nem nagy összegekkel az állam beavatkozását. Remélem, hogy ez meg is fog történni, mert a probléma nem lehetetlen. Lehet megoldást találni, de sokfajta megoldást és minden rétegre külön, annak a rétegnek az ügyeivel foglalko zó speciális megoldást kell kitalálni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a függetlenek részéről.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a második körös felszólalások következnek, 55 perces időkeretben. Első nek megadom a szót Gelencsér Attila képviselő úrnak, a Fideszképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! GELENCSÉR ATTILA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Fontossá gi sorrendben haladva: ha jól látom, Vágó Gábor kiment, pedig nagyon szívesen megköszöntem volna neki a testbeszédét, mert jelentősen hozzájárult beszédének a megértéséhez. Ha itt lenne, akkor mondanám neki, hogy képviselő úr, maga mutogató. (Derültség a F idesz soraiból.)
