Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 8 (73. szám) - „A magyar népességfogyás megállításának sürgető szükségessége” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP):
1285 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgy űlés! Nem szeretném erre a területre elvinni a tónusát a vitának, de Churchill azt mondta, hogy nincs jobb befektetés a köz számára, mint tejet adni egy kisbabának. Egy gyereknek a megszületése az gazdasági erő. Minden gyereknek, újabb gyereknek a megszüle tése megint gazdasági erő, mert azt nevelni kell, arra ruhát kell adni, azért dolgozni kell, annak enni kell adni. Az 1920as években Magyarországon 255258 ezer gyermek született. Ezután hullámzik a gyerekek, születő gyerekeknek a száma 130200 ezer közöt t. 1975ben volt még egy magasabb csúcs, akkor 194 ezer gyerek született, és 1996tól fokozatosan csökken, lényegében egyenletesen, és ez 2009ben 96 ezer. Ha az élve születések arányát vizsgáljuk - és ez nagyon fontos, mert Magyarországon az élve születés ek vonatkozásában az egyik legszigorúbb törvény van , aki Magyarországon megszületik, bármilyen, egyetlen életjelenséget mutat, az élve született. Ez nem mindenütt van így, számos országban az első 24 órát vagy akár az első 48 órát veszik alapul annak, ho gy valakit élve születettnek vegyenek. Tehát ez azt jelenti, hogy a magyarországi ezzel kapcsolatos adatok még bizonyos fokig torzítanak is, javítják azokat az adatokat, amik lényegében rosszabbak lennének, mert ma az élve születések aránya ezer lakosra Ma gyarországon 9,6 százalék (sic!), Olaszországban 11,3, Írországban 16,8. Magyarországon gyakorlatilag az egyszerű reprodukció 40 éve nem biztosított. Ez egy döbbenetes szám, és higgyék el, hogy nem gondolok mögé semmit, a tényeket mondom. Andorka Rudolf, a ki nagyon sokáig foglalkozott ezzel, azt írja, hogy Magyarországon egy fantasztikus dolog történt a Ratkótörvény után. A Ratkótörvény, az 1004/1953. törvény a világ egyik legszigorúbb abortusztörvénye volt. Ezután jött a világ egyik legmegengedőbb abortu sztörvénye, amelyik máig is hatályban van. Ugyanakkor Magyarországon másik probléma is van: 12,6 százalék a koraszülések aránya. Ezt megint be kell abba a kategóriába sorolnunk, amelyik azért egyértelmű, a koraszülöttek között az egészségkárosodással szüle tett gyerekeknek az aránya magasabb, és az egészségkárosodással, betegségben megélt élet egy más típusú élet. Hogy Magyarország általában az erről való véleményalkotás vonatkozásában helyes irányban halad, ez nem is kétséges. Magyarországon a nők több mint 80 százaléka úgy nyilatkozik, hogy az élet teljességéhez hozzátartozik a gyerek. Még a férfiaknál is majdnem eléri a 80 százalékot, szemben nagy európai országokkal, ahol a 40 százalékot sem éri el. Tehát alapjában véve Magyarországon az elmúlt időszak in tézkedései próbálták azokat a kérdéseket felvetni, és vitathatatlan, hogy a család, a pozitív családpolitika az, amelyik némileg javíthatja ezeket a változásokat. De eljutottunk ahhoz a ponthoz, ahol sokkal nagyobb és átfogóbb változásokra lenne szükség. Az irodalmi adatok alapján én négy olyan intézkedési formát tartanék szükségesnek, amelyeket mindenféleképpen be kellene vezetni és változtatni kellene rajta. Az egyik az oktatással és a neveléssel kapcsolatos ilyen jellegű hatékonyabb, egyértelműbb és tis ztább kommunikáció. Ez azért nagyon fontos, mert például volt egy algériai kolléganőm - és azt gondolják, Algériában a nevelés másodrangú probléma, vagy az oktatás , ott a 1530 év közöttiek aránya 30 százalék, és azt mondta nekem, hogy ez az élő ereje a nemzetnek. Gondolják el, ők tudják, hogy mi az élő ereje a nemzetnek. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A másik a mezőgazdaságban dolgozók aránya. Szinte minden ezzel kapcsolatos irodalmi adat egyértelműen kimutatja, ho gy abban az országban, ahol a mezőgazdaságban dolgozók aránya magasabb, ott a gyermekvállalás is magasabb. A harmadik nagyon fontos dolog a családi munkahelyen dolgozók aránya. Ahol magasabb a családi munkahelyek száma, sokkal nagyobb a gyerekvállalás való színűsége. És végül a negyedik, amelyik szintén nagyon fontos tényező, az az, hogy a gazdasági stabilizáció után egy kollektív nemzeti áldozatvállalásra van szükség, és ilyen például a családi adózás, és ennél, ha lehet, még fokozottabban abban az irányban , hogy Magyarországon a természetes reprodukció növekedjen.
