Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 14 (64. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SZEKERES IMRE (MSZP):
114 olyan hír, hogy a kormány az inflációs cél emelését tervezi. Fontosnak tartottam, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr cáfolta ezt a kijelentést. Remélem, hogy ezt a programját tartani is fogja. Szeretném önöknek elmondani és világossá tenni azt, hogy a monetáris politika csak rendszerben működhet, olyan rendszerben, amely átlátható, és amelynek a döntési elvei előre meghirdetettek, előre meghirdete tt viselkedési szabályok alapján születnek. (20.50) Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa az új összetételben milyen monetáris politikát követ, hogyan alakítja a kamatszintet, és ez milyen hatást gyakorol majd a gazdasá gi növekedésre. Ez annál is inkább fontos, mert erős kétségeim vannak a gazdasági növekedés elérhető magas mértékét illetően, ugyanis az elmúlt hónapok során született kormányzati lépések nyomán romlottak ezek a potenciális növekedési lehetőségeink, az áta lakítások egyáltalán nem segítették a munkahelyteremtést, sem a tőkebeáramlást. A kormányváltás óta a kockázati felárak jelentősen megemelkedtek, amit tovább emel a növekvő aggodalom a költségvetés egyensúlyának fenntarthatóságával kapcsolatban. Emlékeztet ni szeretném önöket arra, hogy a kormányváltás időszakának elején a kockázati megítélés számszaki mutatói KeletKözépEurópában nagyjából azonosak voltak, a magyar átlag nagyjából megfelelt ennek a regionális átlagnak. Azóta azonban az útjaink szétváltak, kettéváltak, a magyarországi befektetések csak a megnövekedett kockázatokat kompenzáló jelentős többlethozam felkínálása mellett valósulnak meg. Sajnos a befektetők csak a korábbiaknál érdemlegesen magasabb megtérülés reményében hozzák tőkéjüket Magyarorsz ágra, és az is világos, hogy mivel a pénzügyi piacokon elérhető hozam és a reálberuházások hozama tartósan nem szakadhat el egymástól, azok a beruházások, amelyek ezt a megemelkedett megtérülést nem érik el, nem fognak Magyarországon megvalósulni. Emiatt a kapacitások oldaláról nézve is a korábbinál határozottan kedvezőtlenebbé váltak a középtávú növekedési kilátásaink. Tisztelt Képviselőtársaim! Világos, bár nem beszélt róla a miniszterelnök úr, hogy a kormány mindent elkövet az egyébként saját maga által elvesztett bizalom visszaszerzéséhez, így az egy hónappal ezelőtti költségvetésüket már most módosították egy 250 milliárd forintos puffer létrehozatalával. Kérdés persze, hogy ez a tartalék mire lesz elegendő, és ugyancsak kérdés, hogy milyen hatása van a nnak a kormányzati döntésnek, hogy például a rendőrségtől 35 milliárd forintot vesznek el vagy a közmunkát lehetetlenítik el. Kérdés az is, milyen következménye van annak, hogy tizenkét év óta a legnagyobb államháztartási hiányt produkálta januárban a korm ány. A bizalom visszatérését nem segítik elő az olyan intézkedések, amelyek itt vannak a parlament előtt, amelyben független intézményeket próbálnak korlátozni. Főleg akkor teszi mindezt a kormány, amikor a lehető legnagyobb szükség volna az árstabilitás f enntartására, a maastrichti kritériumoknak történő minél előbbi megfelelésre és az euróövezeti tagállamokkal történő legszorosabb gazdaságpolitikai együttműködésre. Szeretném önöknek elmondani, hogy elfogadhatatlannak tartjuk az Orbánkormánynak azt az áll áspontját, hogy Magyarország 2020 előtt nem csatlakozhat a közös pénzt használó országokhoz, hogy nem vezethetjük be az eurót. A tíz nappal ezelőtt történt események alapján ugyanis egy kétsebességes Európai Unió képe kezd kirajzolódni, amelyben a közös pé nzt használó országok szorosabb gazdaságpolitikai együttműködést fognak majd megvalósítani. Úgy látszik egyébként, hogy ez a folyamat kicsúszik az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Magyarország kormányának kezei közül, és nemcsak azért, mert Brüssz el nem Moszkva, hanem azért is, mert Magyarország nem maradhat ezen a klubon kívül. Magyarország ma már része az euróövezetnek, hiszen a magyar gazdaság már a közös pénzt használja. Nem tudom, hogy ismerike önök azt a számot, hogy a magyar vállalkozások é s vállalatok hitele, hitelállományának 80 százaléka már euróban van; annak a hitelnek, ami megfelel az éves magyar össznemzeti termék mértékének. Ez azt jelenti, hogy ennek a kötöttségnek, ennek a lehetőségnek a védekező mechanizmusait is meg kell
