Országgyűlési Napló - 2010. évi téli rendkívüli ülésszak
2010. december 21 (62. szám) - Az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - BERTHA SZILVIA (Jobbik):
244 BERTHA SZILVIA (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném leszögezni, hogy a tervezett szabályozás komoly előrelépés a jelen leg érvényben lévőhöz képest, mindazonáltal vannak benne hiányosságok. Az első, amit nehezményezünk, hogy a rendőrség által kiadott működési engedélyek és igazolványok továbbra is csak öt évre, tehát határozott időre lesznek érvényesek. Ez komoly aggályoka t vet föl abból a szempontból, hogy szerződést kötni és szerződéses munkaviszonyban állni csak érvényes igazolvánnyal lehet, tehát ez azt vetíti előre, hogy csak határozott időre szóló szerződést köthetnek a munkavállalók. Így komoly hátrányba kerülnek a h atározatlan időre szóló munkaszerződésesekkel szemben, például nem kaphatnak hitelt. És ennek még számos vonzata van. Ezért azt javasolnánk, hogy visszavonásig legyenek érvényesek ezek az engedélyek. Itt egy jogtechnikai fogalomzavarra hívnám fel a figyelm et, ugyanis arra is irányul a módosító javaslat, hogy az igazolványok érvényesek, és ne hatályosak legyenek, és érvényességi idejük, ne hatályossági idejük legyen. Ez egy fogalmi tévedés, ugyanis hatályos az jogszabály lehet, az igazolvány és az engedély é rvényes szokott lenni. Hiányoljuk több területen is a fogalmak tisztázását. Erre a legjobb példa a mechanikai vagyonvédelmi rendszer, mert ebbe akár a ház körüli kerítés is belefér. Akkor abszurd módon a kőműves is tartozhatna a vagyonvédelmi törvény hatál ya alá, és kötelező kamarai tagnak kellene lennie, hiszen ő is vagyonvédelmi rendszert épít. A kamara meghatározását is szükséges lenne módosítani. A tervezett módosításban is benne van az, hogy közfeladatot lát el, holott minden ilyen típusú feladatot a r endőrség hatáskörébe utal a törvény. Tehát semmi nem indokolja, hogy erre hivatkozva akár kiemelkedően közhasznú szervezetté is nyilvánítsák. A szakmai kamarákról szóló kormányrendelet meghatározza azokat a szempontokat, amiknek a kamaráknak meg kell felel niük, és ebben a közfeladat ellátása nincs benne, mint ahogy nem is tehet ilyet a vagyonvédelmi kamara. A kamara meghatározása kapcsán a tevékenységét is felül kellene vizsgálni, ugyanis a módosítás szerint a kamarának továbbra is közre kell működnie a sza kmai irányelvek, illetve a szakmai követelményekre vonatkozó ajánlások kidolgozásában, illetve a szakképzés és a szakmai továbbképzés különböző területein. Az indoklásban pont az az érdekes, hogy azt magyarázza, hogy miért nem kellene, tehát ellentmondásba keveredik az indoklás magával a jogszabálytervezettel. Az indoklás egyértelműen közli azt a tényt, hogy az imént említett szakmai kérdésekben az ágazati párbeszéd bizottságok rendelkeznek hatáskörrel. Tehát itt át kellene alakítani, hogy csak lehetőség le gyen arra, hogy szükség esetén a kamara közreműködhessen. Ami kifejezetten reményt keltő, az az alvállalkozói láncra vonatkozó szabályozás. Remélhetőleg ez az alvállalkozói láncok végtelen sorát meg fogja szüntetni, ezért ez lényegesen javítani fogja a gaz dasági megtérülési lehetőségeket ebben az ágazatban. Azonban nem nyúltak a betegszabadság kérdéséhez, ami egy abszurd szabályozás. A hatályos jogszabály szerint az alvállalkozót bizonyos esetekben 96 munkaórára fizetett egészségügyi betegszabadság illeti m eg, és erre a szerződésben megállapított alapóradíjat fizeti a fővállalkozó. A kérdés, hogy milyen jogcímen lehet betegszabadságra számlát kiállítani. Ezt a kérdést föl is tette egy alvállalkozó az APEHnek, amely jobb híján nem tudta értelmezni a jogszabá lyt, és azt válaszolta, hogy számlázzon úgy az alvállalkozó, mint ha rendesen teljesített volna. De hát ez nyilvánvaló csalás, és az, hogy maga az APEH hívja fel erre az alvállalkozó figyelmét és tanácsolja ezt, elég konkrét jelzés arra vonatkozóan, hogy r ossz a jogszabály. Amivel viszont komoly problémáink vannak, pontosan azért, mert a kötelező kamarai tagság megszüntetése egy nagyon fontos pont ebben a javaslatban, azonban a hatálybalépést nagyon későre tervezi: 2012. január 1jétől lépne hatályba ez a m ódosítás. Mint tudjuk, már most kötelességszegési eljárás indult Magyarország ellen, ami egy komoly büntetéssel is fog járni az európai uniós jogharmonizáció hiánya miatt, amit ez a kötelező kamarai tagság jelent. Ha 2012. január 1jétől lép hatályba ez a része ennek a javaslatnak, akkor még egy éven keresztül fenn fog állni ez a
