Országgyűlési Napló - 2010. évi téli rendkívüli ülésszak
2010. december 20 (61. szám) - “A Magyar Köztársaság Országgyűlése tárgyalja újra a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre történő emelését” tárgyban Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke által kezdeményezett országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZŰCS ERIKA (MSZP):
209 hogy nem négyéves ciklusokra lehetne tervezni, nem is olyan nyolc évekre, mint amelyeket magunk mögött hagytunk, hanem igenis azt kellene tervezni, hogy a Kárpátmedence domináns népe a magyar legyen és maradjon, amíg világ a világ. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Most Szűcs Erika képviselő asszonynak adok szót, az MSZPből. Parancsoljon, képviselő asszony! SZŰCS ERIKA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Európa szinte minden országában keresik a választ arra a súlyos társadalmi problémára, hogy egyre több az idős ember, és egyre csökken a születésszám. Közkeletű igazság, hogy egyre keves ebb aktív polgárnak kell egyre nagyobb létszámú, növekvő számú idős generáció nyugdíjának a fedezetét előteremteni. Magyarországon is az előző ciklusok kormányai erre az ellentmondásra keresték a választ, ennek a megoldását keresték. Elindult egy társadalm iszakmai egyeztetési folyamat, létrejött a nyugdíjkerekasztal, és ennek a munkának az eredményeként született javaslat és intézkedés, amely a nyugdíjrendszer három fő kérdésére, azaz az aktív korúak nyugdíjjárulékának nagyságára, az induló nyugdíj mértéké re és a nyugdíjba vonulási életkorra, azaz a nyugdíjkorhatárra adott egy lehetséges választ. Lehetséges, de nem kizárólagos. De ez a válasz mindenképpen figyelembe vette a nyugdíjrendszer belső összefüggéseit és a várható jövőbeli társadalmi és biológiai t rendeket. Halász államtitkár úrnak szeretném mondani, hogy természetesen nem gondoljuk azt, hogy csak egyféle módon lehet nyugdíjrendszert megalkotni, de azt gondolom, hogy minden nyugdíjrendszernek arra kell tudni választ adni, hogy fenntartható lesz, hog y biztosítja a nyugdíjak hosszú távú fedezetének a megteremthetőségét. A kormányváltásig az általunk létrehozott nyugdíjrendszer, hazai nyugdíjszakértők és külföldi intézmények véleménye szerint is 2030ig külön beavatkozás nélkül biztosította a nyugdíjak kifizethetőségét, tehát az a nyugdíjrendszer, amit létrehoztunk, a járulék, a nyugdíjkorhatár és a magánnyugdíjpénztárak, évtizedekig még biztosították volna ezt a biztonságot egy elviselhető vagy méltányosnak tekinthető nyugdíjjárulék mellett. A népi kezd eményezés e nyugdíjrendszer keretei között született, de egy teljesen más nyugdíjvízió vagy vélhető nyugdíjvízió mellett érkezett a parlamentbe. Mindaddig, 2030ig beavatkozás nélkül is biztonságos nyugdíjkifizetést garantáló rendszerünk volt, amíg a Fides z bele nem kezdett ad hoc nyugdíjintézkedéseibe, amivel szétveri ezt a nyugdíjrendszert anélkül, hogy megmondaná, világossá tenné, hogy ha már az előző kormányok intézkedéseit nem vagy nem mindenben vállalja, akkor mégis milyen nyugdíjrendszert akar. (3.30 ) Az igazat mondtae a szándékokról a gyorsan elhallgattatott Varga Mihály, amikor a svéd modellről, azaz magyar viszonyok között akár 1520 százalékkal is csökkenő nyugdíjakról és tovább emelkedő, akár 70 éves nyugdíjkorhatárról beszé lt, vagy csak a saját véleményét mondta? Sajnos, az eddigi intézkedésekből lehet olyan következtetésre, megalapozott következtetésre jutni, hogy bizony a svéd modell a terv. Első jel az volt, hogy a nyugdíjasok 2010ben nem kapták meg a nekik járó 1,1 száz alékos korrekciót, csak annak felét. Az is figyelmeztető, hogy az aktívakat tovább terhelő járuléknövekedésről döntöttek, immár 10 százalék a fizetendő nyugdíjjárulék, miközben az intézkedés, amivel ezt az emelést indokolták, csak a bevételi többlet negyed ét igényli, tehát más miatt kell az emelés. A nők 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulásának a felsőfokú végzettségűekre hátrányos konstrukcióját azzal mentette a minisztérium államtitkára, hogy igaz, hogy ez most semmilyen előnyt nem jelent számukra , de ha majd bekövetkezik a korhatáremelés, akkor több év előnyük származik ebből. Nos, a 2017től várható 65 évhez képest maximum két év előnyük származhat. Több évet akkor nyerhetnek, ha ez a korhatár még tovább nő. Na most, erre készülnek, tisztelt korm ánypárti képviselők?
