Országgyűlési Napló - 2010. évi téli rendkívüli ülésszak
2010. december 20 (61. szám) - “A Magyar Köztársaság Országgyűlése tárgyalja újra a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre történő emelését” tárgyban Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke által kezdeményezett országos népi kezdeményezés tárgyalása - SZŰCS ERIKA, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (Jakab István): - SNEIDER TAMÁS, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
204 hogy ez nem így van, és ezt könnyű belátni ezen az egyszerű példán keresztül. (Közbeszólások, folyamatos zaj.) Nos, tovább szeretnék menn i a rövid összefoglalóban. Nagyon fontos lenne elgondolkodni azon, ami NyugatEurópában is működik: a rekreáció intézménye. Adott esetben tízévenként, ötévenként hosszabb szabadságra mehetnek a dolgozók. Ez nálunk egyáltalán nem létezik. És amikor arról be szélünk, hogy valaki 65 éves koráig dolgozzon, lehet, hogy tudna dolgozni, ha nem égne ki közben akár többször is a munkavállalás idején. Ha mondjuk, egy szociális munkás tízévenként egyszer el tudna menni egy fél évre vagy egy évre kikapcsolódni, feltöltő dni. Gyakorlatilag ezekről a törvényjavaslatokról vagy ezekről a gondolatokról semmi nincs megfogalmazva. Ezt viszont a Jobbik nem most, nem is a választási programjában, hanem már sokkal előbb jelezte és jelezni is fogjuk a következő időben a kormányzatna k. Persze van egy másik kérdés is ezzel kapcsolatban. Alapjában véve 65ről 62 évre visszaállítani a nyugdíjkorhatárt érdekesnek tűnik, de úgy gondolom, hogy annak tükrében, hogy a Fidesz 1 millió pluszmunkavállalót, új munkavállalót ígért az elkövetkező 1 0 év folyamán alapvető programpontként, és amikor bármiről vitázunk, amikor elmondjuk, hogy valami nem lesz jó, teljesen mindegy, milyen gazdasági vagy politikai üggyel kapcsolatban, akkor egy ilyen vitában akár televízióban, akár máshol, az utolsó úgymond adu ász: 1 millió munkahely lesz! (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Kérem szépen, ha valóban lesz 1 millió munkahely, akkor nem is kérdés, hogy nem kell nekünk 65 éves korhatár, akkor nyugodtan le lehet vinni 62re, sőt azt mondom, hogy 55 évesen is nyugdíjba mehet még, mert plusz 1 millió munkavállaló befizetései nemhogy ezt a nyugdíjrendszert, ennél sokkal nagyobb nyugdíjrendszert is elbírna. Én tehát, summa summarum, azt tudom mondani, hogy ha önök komolyan gon dolták azt, hogy 1 millió munkahely fog létesülni Magyarországon - márpedig biztos komolyan gondolták, hiszen útonútfélen mindenütt csak ezt halljuk , akkor nem is kérdés, hogy vissza lehet állítani a nyugdíjkorhatárt 65 évről 62 évre. De ha mégsem ezt t ennék, az viszont mégsem lehet kérdés, hogy igenis a rekreációt és egyéb lehetőségeket megteremtsük, hogy adott esetben olyan munkavállalói körökben, ahol rendkívül nagy a terhelés, ott mégis nyugdíjkorkedvezményeket adjunk. Engedjék meg, hogy azért kitér jek adott esetben a rendőri szervek, a katonaság korai nyugdíjaztatására. Ezzel kapcsolatban nem szívesen szoktak beszélni, de gondolják el, amikor 32 évesen egy ereje teljében lévő fiatalember nyugdíjba vonulhat azért, mert ő kommandósként töltötte le a 1 2,5 évét körülbelül, akkor higgyék el, hogy nemcsak a lakosságot irritálja ez, hanem még az a személy, aki 32 évesen nyugdíjba vonul - 200 ezer forintos nyugdíjjal, természetesen - még ő maga is úgy érzi, hogy ez túlzás. Persze hogy túlzás, hiszen 32 évese n nyugdíjba vonulni, nem tudom, hogy ilyen Európában valahol létezike. Tudom jól, hogy ezt a korai nyugdíjaztatást a fegyveres szerveknél már az ókorban tulajdonképpen elkezdték - a Római Birodalmat lehetne sorolni, s a többi, s a többi, hiszen földbirtok ot kaptak, amikor kiöregedtek a katonák, ez volt az ő nyugdíjuk, és lehetne sorolni, hogy 2000 éven keresztül ez hogyan működött , de kérem szépen, azt mondom, hogy igen, ezen is lehet változtatni, adott esetben itt is lehet növelni a nyugdíjra jogosultsá g idejét. Természetesen az más kérdés, hogy lehet, hogy már 35 évesen nem kommandósként kell szolgálni a magyar államot, hanem adott eseten utcai rendőrként vagy járőrözőként vagy nyomozóként továbbképezve, és ennek soksok lehetősége van. Ha elmegyünk Nyu gatEurópába egyébként, akkor mindezt megtaláljuk. Itt nem arról van szó, hogy nem becsülnénk meg ezeknek az embereknek a munkáját, mert az én véleményem szerint tulajdonképpen bizonyos szempontból az ország krémjét adja ez a néhány száz személy, aki a
