Országgyűlési Napló - 2010. évi téli rendkívüli ülésszak
2010. december 20 (61. szám) - “A Magyar Köztársaság Országgyűlése tárgyalja újra a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre történő emelését” tárgyban Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke által kezdeményezett országos népi kezdeményezés tárgyalása - SZŰCS ERIKA, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (Jakab István): - SNEIDER TAMÁS, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
202 SZŰCS ERIKA , az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Sajátos helyzetben kerül sor ennek a népi kezdeményezésnek a véleményezésére, és ezt éppen maga a népi kezdeményezést képviselő Varga László közölte a bizottság ülésén. Ő hívta fel a figyelmet, hogy egészen más körülmények között indult ez a népi kezdemény ezés, mint amilyen körülmények között a parlament elé került. Ennek a kijelentésnek a magyarázataként azt hozta fel, hogy azóta jó néhány, a többségi véleményt ismertető fideszes képviselőtársam által is szóba hozott nyugdíjintézkedés törté nt, amit viszont a kezdeményezők, velünk együtt, egyáltalán nem látnak rendszernek és nem látnak rendszerben, sőt éppen az a hiányérzetünk, hogy egy kialakított, világos prioritásokat tartalmazó rendszerbe egyre több és egyre súlyosabb következményű beavat kozás történt, amelyeknek az alapja egy hipotézis, és tulajdonképpen a nyugdíjpénzek lenyúlása. Ez a hipotézis az, hogy nincs szükség a munkavállalók öngondoskodására, idős korra történő megtakarításaira, hanem helyette majd lesz egymillió plusz gyerek, és ezeknek lesz majd munkájuk, és ők járulékbefizetőként garantálni fogják a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. A nyugdíjpénzek lenyúlása pedig egyszerűen a jogos nyugdíjkorrekció megfelezése, meg hárommillió nyugdíjpénztári tag megtakarításának eltulajdonít ása. Ezért volt az a véleményünk a bizottságban, amit Varga László is megfogalmazott, hogy számukra sem az a kérdés ma már elsősorban, hogy 65 vagy 62 év, hanem szeretnék látni, hogy az új kormánynak milyen elképzelései vannak a nyugdíjrendszerre vonatkozó an, hogyan óhajtja ezt felépíteni, és mi is úgy gondoljuk, hogy ideje lenne abbahagyni ezt a módszert, hogy lopakodva, kapkodva, mindenféle intézkedés van, amelyek egymáshoz nem illeszthetőek logikusan, és szükség lenne arra, hogy a kormány előálljon egy k oherens, rendszerszerűen megalkotott elképzeléssel, amiben minden kockának megvan a helye, és mindenki láthatja, hogy annak mi lesz a következménye, és milyen magatartás a célszerű a következő időben. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő asszony. Megadom a szót Sneider Tamás képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából. Öné a szó. SNEIDER TAMÁS , az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Először is mindenképp sajnálatomat fejezem ki, hogy hajnal három órakor kell ezzel a népi kezdeményezéssel foglalkoznunk. (Moraj a kormánypárti oldalon.) Én úgy gondolom, hogy a Fidesz padsoraiból felszólaló kis morajt a sajá t kormányuknak intézzék és a saját frakciójuknak, hiszen ezt a napirendiponttervezetet, ami előttünk van, önök fogadták el, önök hozták elénk, ennek köszönhetjük, hogy most, hajnal háromkor is még erről kell nekünk beszélni. Nos, elsőként engedjék meg, ho gy akkor a megfogalmazott bizottsági kisebbségi véleményt ismertessem. Az első fontos dolog, hogy a Jobbik már a kezdet kezdetén, a Gyurcsánykormányzat idején, amikor 62 évről 65 évre emelték fel a korhatárt, akkor elmondta, hogy ellenzi a korhatár megeme lését, és már akkor is indokoltuk, hogy miért ellenezzük. Nos, én úgy gondolom, hogy olyan esetben, amikor egy ország magas munkanélküliséggel küzd, amikor fiatalok tömegei nem tudnak elhelyezkedni, és adott esetben külföldre kell menniük, messze a családj uktól, akkor semmi sem indokolja azt, hogy megemeljük a nyugdíjkorhatárt. (3.00) Ennek racionális gazdasági alapja sincsen, hiszen teljesen mindegy gyakorlatilag, hogy nyugdíjjárulékot vagy munkanélkülijáradékot fizetünk, valamelyiket így is, úgy is ki ke ll fizetni.
