Országgyűlési Napló - 2010. évi téli rendkívüli ülésszak
2010. december 20 (61. szám) - A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
189 Magyarországon az 1989 előtti diktatúra idején talán az egyik legnagyobb kártétel az volt, hogy a Kádárrendszer elnyomó hatalma sunyi eszközökkel próbálta lekötelezni az állampolgárokat, megszüntette azokat a horizont ális kapcsolódásokat, amelyek egyébként védelmet nyújtanak mindenütt a világon az embereknek: a szolidaritás, az összekapaszkodás védőhálóját. (Zaj.) Én eddig végighallgattam a fideszes képviselőket. Megkérném, hogy ezt tegyék meg önök is. Köszönöm szépen. Talán fontos felidézni azt, hogy a rendszerváltás egy olyan állapotban érte a magyar társadalmat, amikor gyakorlatilag egy szőnyegbombázással szétverték azokat a szövedékeket, amelyek egyébként megvédhetik a munkavállalókat egy egyébként mélységesen antis zolidáris átalakulásban. Éppen ezért akkor, amikor az 1989. évi VII. törvény biztosította a sztrájkjogot Magyarországon, ez egyszersmind előrevetítette azt a helyzetet, hogy miután a nehézipar viharos gyorsasággal összeomlott, a kilencvenes évek elején gya korlatilag ezzel az eszközzel kizárólag azokban a szolgáltatási ágakban, azokban a gazdasági ágakban tudnak élni az emberek, amelyek a közszolgáltatásokat nyújtják. Történetesen pontosan ezek azok a gazdasági ágak, ahol a sztrájkjog gyakorlása teljes termé szetességgel, ha úgy tetszik, a legnagyobb nyomásgyakorló erővel is bír a politikai hatalomra. Arról beszélek, hogy az újkapitalizmus úgy alakult ki Magyarországon, hogy százezrek és milliók olyan körülmények között vállaltak munkát és reszkettek és reszke tnek a munkanélküliségtől, ahol nemcsak hogy szakszervezet nincsen, nemcsak hogy a sztrájkjog nem egy élő valóság, de valójában fizetett szabadságról, fizetett pihenőidőről sem lehet beszélni, mert pontosan az önök által oly sokszor ostorozott multinacioná lis cégeknél, kereskedelmi láncoknál gyakorlatilag teljes kiszolgáltatottságban vannak a munkavállalók. Ezt azért fontos felidézni, mert az elmúlt 810 évben az a tapasztalás alakulhatott ki a magyar munkavállalók millióiban, hogy ha valamikor a kormányzat , a különböző nyomásgyakorló munkaadói csoportok olyat tesznek, ami kárára van a munkavállalók sokaságának, akkor talán a közüzemekben dolgozók azok, akik adott esetben a sztrájk eszközével fenyegetve is, de jobb belátásra tudják bírni a tőkéseket, jobb be látásra tudják bírni a politikai hatalmat. Tehát amikor önök ide behoznak egy olyan törvényjavaslatot, amely jóllehet látszólag csak a közüzemek esetében próbálja korlátozni a sztrájkjogot, ez egyszersmind azt jelenti, hogy annál a gazdasági ágnál próbáljá k meg visszavágni, politikai eszközként visszavágni a sztrájkjogot, amely sok esetben éppen az elmúlt nyolc évben olyan munkavállalók százezrei, milliói védelmében is fellépett, akiknek egész egyszerűen a munkavállalói jogok minimuma sem adatik meg mint va lóság. Tehát hogy világosan értsük, itt nem pusztán a BKV vagy a vasúti dolgozók esetében korlátozzák a sztrájkjogot, mert az a sztrájkjog, az a sztrájkfegyver, amellyel a vasutasok vagy a BKVdolgozók élhetnek, felvillanthatja a reményt azoknak, akik telj es kiszolgáltatottságban töltik a munkaidejüket, például a Tescóban, például más kereskedelmi láncokban. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Mikor sztrájkoltak a Tescóban?) Érdemes felidézni, pontosan arról beszélek, hogy ezeknél a cégekné l nincs sztrájkjog. Azok, akik elviselik a kiszolgáltatottságot, ezeknél a kereskedelmi láncoknál sok esetben az ő érdekükben lépnek fel munkavállalók, szakszervezetek a közszolgáltatások területén. De azok, akik itt gúnyolódnak, tisztelt képviselőtársam, mutogatnak és közbebeszélnek, talán emlékeznek arra, hogy az önök pártja, az önök vezető korifeusai kicsit másként gondolkodtak a sztrájkjogról 2007ben. Amikor önök egyébként a Gyurcsánykormány reformdühével szemben léptek fel, önöknek nagyon kedves volt Gaskó István, nagyon kedves volt önöknek a gördülősztrájk. Önök nem gúnyolódtak és ordibáltak, hanem megtámogatták a vasutasokat, megtámogatták a BKVsokat. Az egyik előterjesztőt, Kontur Pált tudom visszaidézni, aki 2007ben a következőképpen foglalt áll ást. Azt mondta Kontur úr, a Fidesz munkástagozatának vezetője, hogy a sztrájkjog alkotmányos alapjog, amit nem lehet elvenni az emberektől. (Zagyva György Gyula tapsol.) Így van! (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Így van. - Taps a Fidesz soraiból.) Reméle m, ezek után ennek
