Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 30 (55. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
3583 látjuk, hogy egyes tagországok próbálkoznak olyan ötletekkel, hogy egy összeget kapjanak a gazdálkodók, mondjuk, az Unió központi költségvetéséből, a többit pedig pótolják ki az adott ország saját nemzeti költségvetéséből. Ez, ugye, egy nagyon rafinált felfogás, mert sajnálatosan a gyenge költségvetési pozíciókkal rendelk ező országok nem tudják kipótolni ezt az összeget. Ezért mi ezt persze elutasítjuk. Nagyon szerencsés helyzetünk van, 2011 első félévében uniós elnökök leszünk. Azt kérem a kormánytól, hogy ne leszegett fejjel menjünk bele az uniós tárgyalásokba, hanem a m agyar álláspont érvényesítésével, kihasználva a magyar elnökséget, stratégiai pozíciónkat érjük el a kívánt cél megvalósítása érdekében. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, a kormány nevében kí váne valaki szólni. Igen, Ángyán József államtitkár úrnak adok szót. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. ÁNGYÁN JÓZSEF , vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban fontos ponthoz ér kezett a 2013 utáni agrárpolitika kialakítása az Európai Közösségben, és úgy tűnik, örömünkre legyen mondva, hogy sok tekintetben igazolja azokat a törekvéseket, amelyeket a jelenlegi magyar kormány is képvisel, és amelyet évek hosszú során ellenzékben is képviseltünk. Mi is ez a modell? Egy olyan mezőgazdaságról beszélünk, amely úgy állít elő értékes, szermaradványmentes, egészséges és biztonságos élelmiszereket, és itt minden jelzőnek fontos súlya van ebben a sorban, hogy közben megőrzi a tájat, fönntart egy élhető környezetet, a tájak sokszínűségét, megőrzi az élet lehetőségeit a vidéki térségekben, és ráadásul olyan rendszereket alkalmaz, amelyek sok embernek munkát, megélhetést adnak; nem közvetlenül csak az alaptevékenységgel, hanem, ahogy képviselő úr is említette, a ráépülő tevékenységekkel, a teljes vertikum megépítésével. Ehhez a modellhez hozzátartozik az üzemi struktúra is, kis és közepes családi gazdaságokról beszél az Európai Közösség, valóban nem győztük ezt az elmúlt időszakban hangsúlyozni, h ogy ez az európai agrármodell. De hogy ezek a kis egységek a piaci versenyben is meg tudjanak maradni, amikor a piaccal kapcsolatba kerülnek, akkor kell az összefogásukat segíteni a közösségnek, vagyis szövetkezésekre, a klasszikus magyar történeti modelln ek vagy akár az európai modellnek megfelelően a szövetkezésükre van szükség. Nos, úgy tűnik, hogy az az első dokumentum, amely hivatalos dokumentumnak tekinthető az Európai Bizottság részéről, és november 18án látott napvilágot a KAPreformmal kapcsolatba n, tehát a közös agrárpolitika 2013 utáni időszakára vonatkozó reformmal kapcsolatban, sok tekintetben visszaigazolja, sőt tulajdonképpen ebbe az irányba erősíti a közös agrárpolitika eszközrendszerét. Érdekes az első pillérrel kapcsolatos vita is, tehát a termeléshez kötődő direkt támogatások ügye. Nagyon érdekesen abba az irányba mozdul el az Európai Közösség, legalábbis a javaslat alapján, hogy itt is egy differenciált támogatást vezet be. Lenne egy alaptámogatás e szerint a javaslat szerint, amely a rég i rendszernek megfelelően mennyiséghez, tonnához, területhez kötötten járna, de két másik réteget építene föl az első pilléren is. A második réteg azoknak járna, akik plusz környezeti teljesítményt is nyújtanak, tehát itt is megjelenik már a mezőgazdaság k örnyezeti orientációja. A harmadik réteget pedig aszerint differenciálná, hogy milyen térségben gazdálkodik a gazda. Mi is azt mondtuk, hogy mindenütt jelen lévő mezőgazdaságra van szükségünk, a gyenge adottságú területeken is ott kell tudjanak maradni a c saládok, meg tudjanak élni. És ide, az első pilléres támogatások közé is javasolja bevezetni ezt a fajta területi differenciálást, hogy kiegyenlítsük a hátrányokat, amelyeket bizonyos térségekben a mezőgazdaság szereplői elszenvednek. Érdekes a degresszió fölvetése és a támogatási fölső plafon bevezetésének fölvetése. Jelezni szeretném, a 2005ös gazdademonstráció alkalmával a megállapodásunkban szerepeltek ezek a
