Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 2 (41. szám) - Kepli Lajos (Jobbik) - a vidékfejlesztési miniszterhez - “Vannak-e nehézfémek a vörösiszapban?” címmel - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Latorcai János):
1640 vannake nehézfémek ebben a vörösiszapban. Többen többféle dolgot nyilatkozt ak már a sajtóban is, és még hozzátehetném a kérdésem folytatásaként: és, ha vannak, akkor hogyan kerültek oda? Én ugyan olyan ember vagyok, hogy a saját szememnek hiszek, ezért még a katasztrófa másnapján, amikor lent jártam Kolontá ron, a Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom tagjainak segítségével mi is vettünk mintát a vörösiszapból, ezt egy akkreditált laboratórium segítségével be is vizsgáltattuk. Az eredmények számomra azt mutatják, hogy bizony vannak, mégpedig króm, nikkel, arzén és tö bbek között ólom is, a határérték feletti mértékben. A kérdés másik fele: hogyha van, akkor hogyan került oda? Ez pedig arra vonatkozik, hogy vizsgáljae a kormány - nyilván a környezetvédelmi hatóságok segítségével , hogy azok a cégek, vállalkozások, ame lyek tevékenysége során olyan veszélyes hulladék keletkezik, ami ezeket a nehézfémeket tartalmazza, illegális módon odajuttathattáke ezekbe a vörösiszaptározó kazettákba? Tudjuk, hogy volt már ebből Magyarországon bírósági ügy, nem Ajka, hanem Almásfüzit ő esetében. Konkrétan a galvániszapról beszélek, hiszen ezek az összetevők egyértelműen a galvániszap elhelyezésére utalnak. Várom válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) (15.50) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Válaszadásra megad om a szót Ángyán József államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Valóban nagyon fontos kérdést tesz fel, hiszen a humánegészségügyi és ökológiai kockázatokkal számolnunk kell ezekben az esetekben. Éppen ezért a kormány a Magyar Tudományos Akadémiával egy kormányzati koordinációs bizottságot és annak egy tudományos testületét hozta azonnal létre, am ely a mögötte lévő háttérintézetekkel, a Kémiai Kutatóintézettel, a Talajtani Kutatóintézettel folyamatosan vizsgálja részben az iszapot, részben a talajokat, vízbázisokat, illetve a szállóporszennyezés révén a légkör összetételét is. Ezek mindmind kocká zati tényezőt jelentenek természetesen, hiszen itt egy fémipari tevékenység melléktermékéről van szó, ami bizony sokféle anyagot tartalmaz, ami az egészségre káros lehet. Ezért fontos azt leszögezni, hogy igen, vannak nehézfémek a vörösiszapban. Az erre vo natkozó vizsgálatok azt mutatják, épp a Tudományos Akadémia idevonatkozó vizsgálati adatai, hogy 31 összetevő mutatható ki ebben a vörösiszapban, ami tehát ennek az alumíniumgyártásnak egy mellékterméke. A szárazanyagtartalma ennek a vörösiszapnak 1030 s zázalék, és ezen a szárazanyagtartalmon belül fordulnak elő ezek a bizonyos fémek. Konkrét adatokat is mondhatunk erre vonatkozóan, hogy mennyit tartalmaznak. Például az arzéntartalmuk 37,236,3 milligramm/kilogramm; azután a kadmiumtartalom 1,091,08, il yen határértékek között mozog; a higanytartalma ennek a szennyvíziszapnak 0,550,56 milligramm kilogrammonként. Tehát egyrészt pontosan követjük, hogy mit tartalmaz a szennyvíziszap, illetve hogy a környezetben hogyan terjedt el. Másrészt azt kell elmondan unk, hogy a szennyvíziszapoknál megszabott határértékeket nem lépi túl a nehézfémtartalma. De hát a szennyvíziszap természetesen önmagában sem egy egészségre ártalmatlan anyag, tehát ehhez a határértékhez képest nincsen magasabb (Az elnök a csengő megkocog tatásával jelzi az időkeret lejártát.) nehézfémtartalom ebben a szennyvíziszapban. Az egy percben még egykét adatot, információt szeretnék mondani. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Viszontválasz ra a képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon, képviselő úr!
