Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 19 (36. szám) - Egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
992 bürokratái, azt a magyar korm ány szolgai módon végrehajtotta, anélkül, hogy megpróbálta volna a kereteket, a rendelkezésre álló mozgásteret kitágítani? Erre vonatkozóan, képviselőtársaim, az égvilágon semmit nem tartalmaz az elénk kerülő törvényjavaslat, sem a törvényi szöveg, sem az indoklása. Azt kérem majd a minisztérium képviselőjétől, hogy ha ez lehetséges, akkor a jövőben egy kicsit részletesebb tájékoztatást nyújtsanak részünkre erről, ugyanis annak birtokában tudjuk megítélni azt, hogy milyen mozgástere van konkrétan Magyarorsz ágnak, hogy a minisztérium elmondja azt, hogy mi az, amire kísérletet tett, és mi az, amiben esetleg visszapattantunk az Európai Uniótól. Mi ugyan szkeptikusak vagyunk az Európai Unióval szemben, de tudomásul vesszük azt, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, elfogadjuk ezt adottságként, csak azt kérem államtitkár úrtól, hogy lehetőség szerint az ilyen lépésekről a jövőben számoljanak be, mert egész egyszerűen tudni szeretnénk, és a döntésünk megalapozottságát egy ilyen lépés, egy ilyen információszerzés teljesen nyilvánvalóan szolgálná. Különösen fontosnak tartanánk azt, hogyha a múltkori felszólalásomban államtitkár úr részére már felemlegetett terrorelhárító központ szerepével kapcsolatban is láttunk volna valamit megjelenni az elénk kerülő, meglehetős en terjedelmes törvényi szövegben. Miért is olyan fontos ez, képviselőtársaim? Jó néhány tucat oldalból áll maga a törvényjavaslat, nemrég beszéltünk itt az államtitkár úrral arról, hogy mi végre hozták létre a terrorelhárító központot. Orbán Viktor minisz terelnök úr meg is jelölte a terrorelhárító központ megalapításának céljául azt, hogy a globális terrorizmus ellen felvegyük a küzdelmet. Ahhoz képest a harmadik világból érkezett személyek mozgásának, tartózkodásának jogáról, a migráció különböző kérdései ről folytatunk jelen pillanatban szakpolitikai egyeztetést, és ebben a törvényjavaslatban, és nem hinném, hogy figyelmetlen vagyok, gyakorlatilag nyomát sem látom annak, hogy a terrorelhárító központ milyen szerepet lát el. (Az elnöki széket dr. Ujhelyi Is tván, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tisztelt Képviselőtársaim! A harmadik világból érkezik a terrorfenyegetettség Magyarország, illetve az Európai Unió bármelyik tagállama felé, jellemzően a harmadik világ országaiból érkező bevándorlók é s a migrációban részt vevő személyek jelentenek fenyegetettséget. Akkor, amikor ráköltenek a kormány tagjai tízmilliárd forintot az adófizetők pénzéből a terrorelhárító központra, akkor azt gondolom, hogy konkrétan, amikor a migráció kérdéseiről beszélünk, megkerülhetetlen kérdés az, hogy mi a fészkes fenére használjuk fel ezt a bizonyos Terrorelhárítási Központot, vane egyáltalán oka, alapja annak, hogy ez a központ létesül, hiszen a migráció kérdéseiben ez a központ egész egyszerűen meg sem jelenik. Tehá t őszintén szólva bennem a Terrorelhárítási Központtal kapcsolatban egyre több kérdőjel fogalmazódik meg, és egyre nagyobbak az aggályaim, hogy ezt tulajdonképpen nem is a globális terrorizmus ellen ható szervezetként hozták létre, hanem elsősorban a belső ellenség, az úgynevezett szélsőjobboldali mozgalmak, mint amilyennek például a Magyar Gárdát vagy jelenleg a Magyar Nemzeti Gárdát nyilvántartja a hatalom, ennek a megfigyelésére, felszámolására szolgál. Célszerű lenne ez ügyben végre tiszta vizet önteni a pohárba, államtitkár úr, kérem azt, hogy majd világítsa meg számunkra azt, hogy a terrorelhárító szolgálat miért nem szerepel a migráció kérdéseit szabályozó kérdésekben, sehol nem fordul elő, nem látjuk a szerepét, és ilyen módon gyakorlatilag tisztázat lan előttünk az, hogy milyen szerepet szánnak neki a jövőben. Néhány olyan törvényi rendelkezésre ki kell hogy térjek, képviselőtársaim, amely megalapozza azt, hogy miért is beszéltem az elején a törvényjavaslat célszerűtlenségéről, illetve arról, hogy a k ormányzat nem ment el a nemzetállami lehetőségek legvégső határáig, és nem aknázta ki az ebben rejlő lehetőségeket. Például amikor az EGTállampolgárok és az eltartottjaik magyarországi szabad mozgásáról és tartózkodásáról rendelkezik a törvény, akkor több ször is megemlítik azt, hogy az egyéves élettársi
