Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 19 (36. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - NYAKÓ ISTVÁN (MSZP):
970 fellebbezés elbírálása folyamatban van. A nyomozás természetesen kiterjed arra is, hogy a tározó tervez ése, kivitelezése, üzemeltetése és működése, hatósági ellenőrzése során milyen szabálytalanságok történtek (Az elnök ismét csenget.) , és ezek milyen okokozati összefüggésben állnak a bekövetkezett katasztrófával. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok pad soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Nyakó István frakcióvezetőhelyettes úr, az MSZP képviselőcsoportja részéről: “Cigány jövőkép forradalom után?” címmel. Öné a szó. NYAKÓ ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kétharmados felhatalmazás szörnyen nagy felelősség. A Fidesz - kormányra kerülve - lehetőséget kapott arra, hogy olyan össztársadalmi problémákat, ha úgy tetszik, nemzeti ügyeket is rossz kompromis szumok nélkül kezeljen, amelyekre az elmúlt tízhúsz évben nem voltak képesek az egymás után következő kurzusok. Hiszen van alkotmányozó többség, de nincs koalíciós kényszer. Az elmúlt időszakot a kormányzó párt ennek szellemében használta ki, és valóban, az élet számtalan területén alapvetően változtatta meg az addigi viszonyokat. A nemzeti ügyek kormánya a nemzeti együttműködés rendszerének keretében a nemzeti együvé tartozástól a nemzeti médiahatóságig a Nemzeti Vágtában látható gyorsasággal, mondhatjuk, lóhalálában törvénykezett, stílszerűen a nemzet napszámosaként robotolt. Tisztelt Ház! Én is szeretnék egy nemzeti ügyet a nemzeti ügyek kormányának figyelmébe ajánlani, remélve, hogy felvetésem meghallgatásra talál. Ez nem más, mint a cigányság helyzete s jövője. (Dr. Staudt Gábor: Tegnap miért nem támogattátok?) Tudom, hogy Balog Zoltán államtitkár úr az ügy felkentje, s ő maga is nemzeti ügyként kívánja kezelni ezt a munkát. Persze a kérdés már csak az, hogy hogyan. Mert ezzel kapcsolatban viszont a kül önböző statisztikákon és prognózisokon túl még semmit sem hallhattunk. Pedig én biztos vagyok abban, hogy Balog államtitkár úrnak mint a kisebbségekkel foglalkozó bizottság egykori, négy évig elnökének vagy a Fidesznek, amelynek nyolc éve volt felkészülni a kormányzásra, kimunkált elképzelése van a feladat megoldására. (Tállai András: Nyolc nap alatt nem sikerült, hát ne haragudjon!) Kérem, álljanak elő a javaslattal, hadd ismerhessük meg mindannyian! Folytatódike a roma évtized programja, vagy új utat já r a Fidesz? Az oktatásban, a munka világában, esetleg a térségi felzárkóztatási programok megvalósításában látja a kabinet a megoldást? Mire számíthatnak a cigányok, s mire számíthat a többségi társadalom hazánk egyik legégetőbb, legsúlyosabb feszültségéne k kezelésében? Tisztelt Képviselőtársaim! Tény, hogy a romák ügye már nemcsak Magyarországon, Kelet- és KözépEurópában, hanem Dél- és NyugatEurópában is a figyelem középpontjába került. Legutóbb az Egri csillagok cigány hősének, Sárközinek késői francia névrokona került az Unión belüli támadások kereszttüzébe. Az európai klíma tehát alkalmas arra, hogy Brüsszel asztalán is megjelenjenek ezek a kérdések, bár az is igaz, hogy a forradalmi lendület az Unió többi országára nem ragadt még át. Nálunk viszont fo rradalom zajlott le a szavazófülkékben tavasszal, amelyet most ősszel sajnos, a nagy sikerre való tekintettel megismételtek. Ha ránézünk hazánk választási térképére, akkor láthatjuk, hogy a permanens forradalomból kivették részüket azok a térségek is, ahol nagy számban és nagy nyomorban élnek cigány, s félreértés ne essék, hasonlóan nagy nélkülözésben élnek nem cigány honfitársaink is. Sokan, ezúttal elegen mentek el szavazni önökre. Kérem, hogy mindannyiunk érdekében ne feledkezzenek meg róluk, s mondják e l, hogy mire számíthatnak. Amennyiben pedig számítanak a Magyar Szocialista Párt támogatására, a magunk részéről készek vagyunk az egyeztetésre és a közös munkára.
