Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. szeptember 13 (29. szám) - Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Milyen esélyekkel várhatják az önálló életüket elkezdő ifjak, hogy lakáshoz jussanak? Képes-e a kormányzat átfogó, reális bérlakás-építési program kimunkálására?” címmel - ELNÖK (Jakab István): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
89 Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Milyen esélyekkel várhatják az önálló életüket elkezdő ifjak, hogy lakáshoz jussanak? Képese a kormányzat átfogó, reális bérlakásépítési program kimunkálására?” c ímmel ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: “Milyen esélyekkel várhatják az önálló életüket elkezdő ifjak, hogy lakáshoz jussanak? Képese a kormányzat át fogó, reális bérlakásépítési program kimunkálására?” címmel. Z. Kárpát Dániel képviselő urat illeti a szó. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Jobbik üdvözli, hogy programjával meg tudta termék enyíteni a kormányzatot azon a szinten is, hogy a devizaalapú hitelezés lényegében megszűnt Magyarországon, hiszen nagyon sokan azért fordultak ehhez a kétes kimenetelű eszközhöz, hogy az életüket el tudják kezdeni, ami nélkülözhetetlen fiatal párok esetéb en a gyermekvállaláshoz is, tehát a társadalmi reprodukcióhoz. Viszont valamilyen útonmódon a megoldások kimunkálása során elfeledkeztünk arról, hogy az ifjú párok életesélyeinek javítását törvényekkel, valós intézkedésekkel támasszuk alá. A legtöbben már ott elveszítik a hitelhez jutás esélyét, adott esetben, ha önerőből nem tudnak otthont teremteni, hogy a hitelbírálatok során szembesülniük kell azzal, hogy vagy nincs elég erőforrásuk, vagy ha belevágnának egy saját otthon teremtésébe, havonta 50100 eze r forintnyi törlesztőrészletre számíthatnának, ami teljesen egyértelmű, hogy átlagbérből élő magyarok számára megengedhetetlen, nem képesek megengedni maguknak. Viszont egy jól kimunkált állami program esetében változtatható lenne ez a helyzet. Nem is kell messzire menni: Ausztria tartományaiban évente 1,8 milliárd eurót osztanak szét kedvezményes kamatozású, hosszú távú hitelekben, amely kimondottan az ifjú párok lakás, otthonteremtését, gyermekvállalását támogatja. A magyarországi népesedési katasztrófa tükrében ez a feladat haladéktalanul megvalósítandó. Át kell venni ezeket a pozitív vívmányokat. Ezen esetekben kedvezményes kamatozású, hosszú távú kölcsönökből több jár azoknak, akik több gyermeket vállalnak, tehát pluszpont jár a családi jellemzők után, minden egyes gyermek után; ha pedig menet közben a család jövedelemviszonyai romlanak, a törlesztőrészletek rugalmas kitolását, átütemezését lehet kérni. Közhasznú egyesületek végzik ezeket a munkákat, tehát nem idegen cégek, nem multinacionális egységek, nem a pénzt, a tőkét kiszivattyúzó cégek. Ugyanakkor az ott lakók megvásárolhatják a későbbiekben az ingatlanokat, tehát látható, hogy egy családbarát, a társadalmi reprodukciót segítő rendszerről van szó, hiszen tarthatatlan, hogy a legfontosabb, jövőnek szóló beruházás, az utódlás jelen pillanatban kockázati tényező, és többlet kiemelten adóztatott terület ahhoz képest, hogy támogatni kellene. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Cséfalvay Zoltán államtitkár úrnak. DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselő Úr! Ma már, azt hiszem, egyszer volt alkalmam említeni mindezt. Úgy gondolom, a lakásrendszerben és a lakás politikában az igazságosság kérdése mobilitás kérdése. Annak a kérdése, hogy sikerüle idővel előrejutni, nagyobb, szebb, más jellegű lakásba. Olyan rendszert kell felépíteni, amelyik ezt lehetővé teszi. Nem hiszem azt, hogy az egy jó lakáspolitika, amely céloz egy valamilyen lakásosztályra. Magyarország átélte ezt, hogy egy lakásosztályra célzott, mondjuk, a panelre, ahonnan aztán az életben nem tudnak továbbmenni az