Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 18 (35. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KISS PÉTER (MSZP):
851 hogy mit fizet be. (Kovács Tiborhoz:) Igen, képviselő úr, ez nagyon egyszerű. Át fogják látni. Mindenki láth atja, hogy milyen jövedelem után mit fizet. Engedje meg, képviselő úr, hogy még egyet megemlítsek. Az adórendszer tényleg csupán egy eszköz. Mi most egy olyan eszközt csiszolunk, tökéletesítünk, ami alkalmat ad nekünk arra, hogy a következő húsz évben, elő ször tíz évben egymillióval több munkahely, és húsz év alatt egymillióval több gyermek szülessen meg Magyarországon. Ez jó hír lesz, ennek az alapját most rakjuk le. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Ugyancsak napir end előtti felszólalásra jelentkezett Kiss Péter frakcióvezetőhelyettes úr, MSZP: “Nyugodt évek elé nézünk?” címmel. Öné a szó. KISS PÉTER (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Vágjunk rögtön a közepébe! “Nem engedjük, hogy az állami nyugdí jak mellett szolgáltatást biztosító magánnyugdíjpénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek. Nem engedjük!” Gondolom, egyetértenek, hiszen a kormányprogramjukból idéztem. Nemzeti együttműködés programja, 68. oldal. És önök, akik ezt mondják, írt ák, most azt mondják, hogy emberek, ne bízzatok a magánnyugdíjpénztárakban, mert most mi belenyúlunk, elveszünk onnan 400 milliárdot, és ezt bármikor megtehetjük. Hogyan is bízhatnátok ti ezekben a biztosítókban? Bízzatok inkább bennünk, hiszen mi ezt bárm ikor megtehetjük! Szóval, ami a nyugdíjakkal történik, az nagyon nincsen rendben. Hogy tudtáke önök, tudtae a kormány, hogy mennyi nyugdíjemelés járna visszamenőleg a nyugdíjasoknak ez évben, azt hiszem, igen. Hiszen hallottuk Iván László fideszes képvis elő urat nyilatkozni még szeptember végén, a választások előtt a Kossuth rádióban, aki azt mondta, hogy a kormány a törvényi kötelezettségeknek fog eleget tenni, tehát a számítások szerint az idei évre 1,1 százalékos visszamenőleges nyugdíjemelés járna, en nyi ugyanis az eredetileg tervezett infláció és a valós infláció különbözete, ezt fogjuk biztosítani. Ennek ellenére 0,6 százalékot akar kifizetni a kormány a nyugdíjasoknak. Pedig nyilvánvaló, hogy az IVIII. havi adat szerint, amiről a törvény szól, ez ö nöknek kötelezettség, 5,3 százalékos infláció az év végére 4,74,9 százalékos inflációt jelentene, és erre jön rá a nyugdíjasok plusz 0,3 százalékos inflációs kosara, ami összességében azt jelenti, hogy 11,2 százalékos mértékű nyugdíjat kellene utólag is biztosítani. Azt persze, hogy ígérték a kormányra kerülésükkor, hogy a nyugdíjasok számára a vívmányokat megőrzik, hogy a nyugdíjkorrekciós programot fenntartják, a méltányossági nyugdíjat emelik, mi igyekeztünk tettekké formálni. Önök is tudják, országgyű lési határozatot nyújtottunk be, hogy a kormány tegye is ezt. Lehetett volna közös akarattal, a visszajelzésük után - államtitkár úr igazolta vissza nekem egy interpellációban, hogy ezt szándékoznak tenni - ezekben lépéseket tenni. Ehelyett mi történt? A m últ héten, amikor ezt napirendre kellett volna tűzni, határozatképtelenné tették a szociális bizottságot, így kerülvén el, hogy miután nem adják meg a jogos jussát sem a nyugdíjasoknak, azt, amit ígértek, ne vegyék bele a kormányzati programokba. Nos, ezek et az intézkedéseket koronázza meg az a bejelentés, ami a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos. Illetve az emberekkel, akik oda befizetnek, befizettek mintegy 400 milliárd forintot a következő 14 hónapban 3 millióan, és úgy vesszük el, veszi el, akarja elv enni tőlük ezt a kormány, hogy senki sem tudja, mi lesz ezeknek a pénzeknek a sorsa. Merthogy akkor most hogy is van ezekkel a pénzekkel? Az kapja vissza, aki átlép a társadalombiztosítási nyugdíjba? Úgy, hogy közben megfenyegetjük, ha ott marad, akkor még további forrásokat is akár elvonhatunk onnan? Hát, mondhatni, ez inkább revolverezés, mint szabályos választási lehetőség. Ez a nemzeti együttműködés szomorú paródiája volna. Vagy az is visszakapja a pénzét, aki ott marad a magánnyugdíjbiztosítóban? Ha e z így van, akkor nem történik más, mint önök kölcsönt vesznek, egy kényszerkölcsönt, vagy nevezzük így, válságbékekölcsönt ezektől az emberektől, akik egy pillanatig sem ajánlották fel önöknek ezt a pénzt.
