Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 18 (35. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kövér László): - HARRACH PÉTER (KDNP):
831 törvénykönyvben nevesítené azt a helyzetet, amikor a hatósági ellenőrzések során nem kellő gondossággal járnak el, s ennek következtében például a természeti környezet veszélybe kerül. Várom, hogy a kormányoldal ezt a java slatunkat támogassa. (14.00) Arról van szó, hogy ez a gazdaságpolitikai csomag az alulfoglalkoztatottságot kevéssé fogja enyhíteni, ugyanakkor nem beszél továbbra se a kormány arról, hogy azok viszont, akiknek van állásuk, például a kereskedelmi szektorban , hogyan keveredhetnek ki abból a helyzetből, amikor gyakorlatilag ma őket a fizetett szabadság ténylegesen nem illeti meg. Arról van szó, hogy a hatékony államnak be kell tartani a munkajogi szabályokat is. Nem rendszerszintű, hanem tüneti kezelés az, ami t a kormány produkál, és sajnos még a helyes célokat is a korlátlan hatalomgyakorlás jegyében kívánja keresztülverni az Országgyűlésen és a társadalmon, nem vizsgálva a különböző társadalmi hatásokat. Arról van szó, hogy volt olyan kormánya ennek az ország nak, amely a jogállamon felül helyezte magát; most olyan kormánya van az országnak, amely a jogállami kereteket addigaddig tágítja, amíg kényelmesen el fog férni benne. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (dr. Kövér László) : Köszönöm. Megadom a szót Harrach Péter úrnak, a KDNP frakcióvezetőjének. HARRACH PÉTER (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két kérdésre szeretnék válaszolni: a válságadóval, illetve a családi adózással kapcsolatos kérdésekre. Van olyan kultúra, ahol léteznek szent tehen ek, ezeket az éhínség idején sem szokták bántani. Európában nincsenek négylábú szent tehenek, viszont vannak védett intézmények és védett személyek. A probléma gyökere az, hogy ez a védettség nem felel meg az igazságosság követelményeinek, mert az az arány osság szempontját igényli, vagyis azt, hogy aki többet keres a mi piacunkon, az vállaljon nagyobb részt a közös terheinkből is. Szeretném megjegyezni, hogy amire a miniszterelnök úr is utalt - hogy elsősorban a szolgáltatás és nem pedig a termelés szektora adózik , ez egyfajta védettség a következményekkel szemben, másrészt átmeneti intézkedésről van szó, vagyis a válság és a kártevés következményeinek a felszámolásáról. Még egy megjegyzés kívánkozik ide: azok a multinacionális cégek, amelyek a munkahelyte remtésben nem haladják meg az 500 ezer főt, azért a nyereségeik többségét kiviszik az országból. A családi adózással kapcsolatban egy kis visszatekintést engedjenek meg nekem! A polgári kormány idején három lábon állt a családtámogatás. Egyrészt létezett a legjelentősebb, az adókedvezmény, ez kiegészült az otthonteremtési támogatással, ahol szintén volt adókedvezményes támogatott hitel, tehát a kezdő házaspárok, a családalapító fiatalok jelentős támogatást kaptak, és ez a támogatási forma erősítette a munka vállalási és a gyermekvállalási kedvet is. A másik lába a családi pótlék volt, amit mindenki kapott; a harmadik pedig, akik a kiegészítő családi pótlékot kapták: akik nehéz anyagi helyzetben voltak, és nem tudtak dolgozni. A Gyurcsánykormány gyakorlatilag egyszínűvé tette ezt a támogatási rendszert, kizárólag a családi pótlékot őrizte meg, ami segélyszerű juttatás. A másik kettő eltörlésének sok súlyos társadalmi következménye lett. Egyrészt, ahogy mondani szokták nem szép szóval, a megélhetési gyermekváll alást segítette elő, másrészt a munka leértékelését, és egy olyan életformának a rögzítését és terjedését, ami nem volt kívánatos, és a társadalom egészének állapotát rontotta. Most a kormány az adóalap csökkentésével kívánja ezt a helyzetet megváltoztatni . Szándékosan nem családi adókedvezményt mondtam, hiszen itt másról van szó: arról, hogy az államnak nincs köze a gyermeknevelés költségeihez, és ezért nem adóztatja azt meg.
