Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A Gazdasági Versenyhivatal 2009. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló, valamint a Gazdasági Versenyhivatal 2009. évi ... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
781 Azt gondolom, aki figyeli a magyar valóságot és követi az eseményeket, az tudja, hogy nem ez történt, sőt a munkajogi vonalon ráadásul azt tapasztaltuk, hogy közel egymilliárd forinttal megkárosították a saját mun kavállalóikat, amikor a túlórapénzt és egyéb más, munka törvénykönyve szerinti járandóságot nem fizettek ki nekik. Egy ilyen cégnek Magyarországon már régen zár alá kellene kerülnie, és régesrég ki kellett volna tenni a “Takarodó!” feliratot, és a “Magyar országról kifelé!” táblát. De sajnos erre itt még nem került sor. Aztán vizsgáljunk meg egy másik területet. Az élelmiszertermékpálya kódex témaköre nagyon fontos ügye volt azoknak a magyar termelő szövetkezeteknek és ilyen szövetkezeti szövetségeknek, am elyek úgy gondolták, hogy meg kell védeni a magyar élelmiszereket a külföldi agyontámogatott élelmiszerekkel szemben, hozzunk létre egy olyan termékpályakódexet, amely biztosítja azt, hogy a rendszerhez tartozó áruházakban a magyar termékek aránya a 80 szá zalékot fogja elérni. 94 pontot határoztak meg, és ebből 10et a Versenyhivatal bizony kifogásolt versenyhivatali szempontból, eljárást is indított hivatalból ezen szövetséggel szemben az élelmiszerkódex miatt, és lényegében csupán az mentette meg - úgymon d - őket az eljárás végigvitelétől, hogy végül is elálltak az élelmiszerkódex hatálybalépésétől, és ki tudja, hogy ennek végül is milyen hátrányos következményei lettek. Tehát úgy látom, hogy az az irány, amit alapvetően a Versenyhivatal követ, kétségkívül nem nevezhető teljesen rossz iránynak, azonban az erőket sokkal határozottabban kellett volna koncentrálni ezekre a nagyméretű és világosan körülhatárolható körben működő vállalkozásokra. Szemben ezzel pedig azt látjuk, hogy ügyszámcsökkenés volt 1998hoz képest, 37 százalékos ügyszámcsökkenés, aminek azért ne örüljünk semmiképp. Nem tudom, mi lehet ennek az oka, én sajnos azt tudom legfeljebb mondani, hogy az a kiábrándultság, fásultság és reménytelenség azon emberek részéről, akik nyilván a GyurcsányBaj nairendszerben azt tapasztalták, hogy tulajdonképpen lényegében szinte bármit tehetnek, minden egyes nappal újabb és újabb téglával erősödik a multicégek építménye Magyarországon. A Versenyhivatal, ha igazán jól működött volna, úgy gondolom, azért nem fel tétlenül az ügyszámcsökkenés lenne az erénye, hanem adott esetben a hivatalbóli eljárások számának a növelésével kellett volna reagálni. A versenytörvény 70. § (1) bekezdése - tudjuk jól - erre kifejezett lehetőséget biztosít, tehát igenis, a Versenyhivata l nemcsak egy követő szerv, amelynek a bejelentések és panaszok alapján kell eljárnia, hanem igenis folyamatos monitorozással. Látjuk, volt erre példa, amikor az élelmiszertermékpályakódex esetén a magyar élelmiszertermelő szektorral szemben kellett fell épni. Nyilván vannak esetek, amikor hivatalból lépett fel, helyesen, jó irányban a globális cégek versenytörvényt sértő magatartásával szemben, de mégis, az az összbenyomásom, hogy ezt a lehetőségét nem használta ki. Egy mindenképpen megállapítható tehát, hogy a lehetőségei, keretei között - amelyek azért, ne felejtsük el, nem kicsik - tehát a nettó árbevétel 10 százalékáig terjedő bírságot lehet kiszabni a versenytörvényt súlyosan, kirívó módon megsértő vállalkozásra, ami bizony nem egy kis- és középméretű magyar vállalkozásnál, általánosan ismert vállalkozásnál a végét jelentette a vállalkozásnak. Szemben viszont a nagy cégek esetében ez közel sem olyan megerőltető, tehát itt már felmerül egy jogszabályalkotási helyzet. És ezúton indítványozom is, és Horv áth János képviselőtársamnak mondom, hogy a kormány felelősségét nyilván abban kérjük számon, nem abban, hogy vegye át a piac irányítását, és termelési kérdésekbe meg az értékesítési viszonyokba szóljon bele, de abba viszont szóljon bele, hogy adjon olyan eszközt a Versenyhivatal kezébe, amely hivatott a verseny tisztaságát és tulajdonképpen a nemzetgazdaság kibontakozását védeni, hogy igenis, a nettó árbevételhez vetített bírság lehetőségét jelentős mértékben emelje meg. Sőt, akár vállalkozási mérethez iga zítottan egy többkulcsos rendszert alakítson ki, és minél nagyobb méretű egy vállalkozás, fajlagosan annál magasabb méretű bírságot kapjon, hogy ezzel menjen el a kedvük nekik örökre attól, hogy amit egyébként saját hazájukban betartanak - vagy legalábbis jobban
