Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A Gazdasági Versenyhivatal 2009. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló, valamint a Gazdasági Versenyhivatal 2009. évi ... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
771 A korszerűsítésre kötött szerződések általában nem is korszerűsítő beruházásról, hanem szolgáltatásról szólnak, így pedig azt biztosítják, hogy az adófizetők pénzén többnyire külföldi tulajdonú vállalatok vagyona gyarapodjon. Ezek a szerző dések kikötik, hogy a futamidő végéig az áramot és a karbantartást is csak a szolgáltatótól vehesse az érintett település, ám ennek arányos ellentételezése nincs a szerződésben. Hab a tortán, hogy az egyik területi áramszolgáltató az önkormányzat pénzén fe lszerelt lámpákra még bérleti díjat is kér, amennyiben az nem az ő kft.jét bízza meg a karbantartással, és amennyiben mégsem a területi áramszolgáltatót bízza meg az önkormányzat, akkor a megbízott karbantartónak üzemviteli megállapodást kell kötnie ezzel a szolgáltatóval, ami finoman szólva is egy egyoldalú megállapodás. Jellemző, hogy húsz oldalból körülbelül egy fél sorban, utalás jelleggel említik meg a szolgáltató kötelezettségét. Utoljára körülbelül nyolckilenc évvel ezelőtt bírságoltak meg áramszol gáltatókat ilyen típusú szerződések megkötéséért, de a gyakorlat azóta is folyik. Az új karbantartási szerződések teljesen szokatlan és indokolatlan módon hat hónapos felmondási idővel köttetnek, tartalmuk hiányos, esetleges felmondásuk esetén a szerződésk ötéskor előre pontosan nem meghatározott, a szerződésben nem rögzített költségeket hárítanak a megrendelőkre. Ez csak egy apró szelete a folyamatos visszaéléseknek. Az a tapasztalat, hogy az áramszolgáltatók, de általában a közüzemi szolgáltatókról elmondh ató, hogy lehetőleg felmondhatatlan és kizárólagos szerződéseket igyekeznek kötni, és általában erőfölényükkel, illetve az információk visszatartásával, eltitkolásával el is érik a céljukat. Ezek olyan közismert tények, hogy amíg a Gazdasági Versenyhivatal nak eszébe sem jut vizsgálni ezeket a nagy szolgáltatókat, addig csak az mondható el, hogy amit elvégeztek, az jó, de nem végezték el azt a legfontosabb feladatot, amire létrehozták ezt a hivatalt, ami a társadalom szempontjából a legnagyobb horderővel bír na, vagyis nem biztosítják a verseny tisztaságát. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Köszönöm szépen. Felszólalásra következik Nyikos László, a Jobbik képviselője. DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik) : Köszönöm szé pen, elnök úr. Tisztelt képviselőtársaim! Jelenleg az Országgyűlés az ellenőrzési jogát gyakorolja, amikor egyegy neki alárendelt intézményt a tevékenységéről beszámoltat, és örülök annak, hogy az az eléggé megbillent egyensúly, ami a fő tevékenység, a tö rvényhozás javára állapítható meg, most némileg javul, és az ellenőrzés is megfelelő szerepet kap. Aminek során természetesen nemcsak a tényeket kell megállapítani, amiről beszámolt a versenyhivatali elnök úr, hanem különböző viszonyításokat kell végezni a törvényi keretekhez, a törvényi előírások teljesítése vagy más viszonyítási szempontok alapján. Én egy ilyen megközelítésről szeretnék mondani néhány gondolatot, részben kiegészítve ezzel a frakciótársaim értékelését. Tíz évvel ezelőtt, amikor az első Orb ánkormány irányította az országot, az akkori pénzügyminiszter, Varga Mihály úr számolt be némi malíciával arról a sikertelen kísérletről, ami szerint a kormányhivataloknak, intézményeknek, állami támogatásból fenntartott szervezeteknek a tevékenységére bi zonyos teljesítménymutatókat próbáltak meghatározni. Ebből sajnos nem sok minden jött össze az elmúlt tíz esztendőben. Én szeretném fölhívni a kormánypárti képviselőtársaim figyelmét elsősorban arra - és rajtuk keresztül a kormány figyelmét is arra termész etesen , hogy most, amikor a költségvetéskészítés előtt állunk, és keressük a pénzt a hiány csökkentésére, a kiadások ésszerű csökkentésére, akkor ezeket a teljesítménymutatókat is vegyük figyelembe, mert ez nagyon fontos. Nos, a Versenyhivatal tevékenys ége jó példát szolgáltat arra, hogy egy hivatal tevékenységét miként lehet objektívan, vagy legalábbis objektívabban megítélni, mint egy olyan másik hivatalét, amelynél ezek a mérhető teljesítmények nem tapinthatók ki. Elhangzott itt, Göndör képviselőtársa m is utalt arra, hogy a Versenyhivatalnak az a tevékenysége, aminek a nyomán bíróságok elé jutott a
