Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (Fidesz):
717 Továbbra is sz eretném megerősíteni azt, hogy az LMP elkötelezett annak érdekében, hogy Magyarországon a gondnokoltak, a pszichiátriaviseltek, a szellemi fogyatékkal élők jogi státusának a meghatározása ne egy avítt, kissé feudális intézményi keretben történjen meg. Mi a zt szeretnénk - és erre nyújtottunk be egyébként korábban Szabó Timea képviselőtársnőmmel egy törvényjavaslatot, amely a hatályba nem lépett Ptk.nak a gondnoksági reformra vonatkozó részét léptette volna hatályba , hogy az új kormány fogadja meg vagy eng edje be az előző, a hatályba nem lépett Ptk.nak ezt a fejezetét, hiszen így van arra lehetőség, hogy azok a honfitársaink, akiknek egyébként a cselekvőképessége valamilyen okból korlátozásra szorul, emberhez méltó életet élhessenek ebben az országban. Egy szerűen arról van szó, hogy ha például valakinek a vagyoni ügyei tekintetében szükségessé vált a cselekvőképességének a korlátozása, korántsem biztos, hogy például a választójog tekintetében a cselekvőképességét érinteni kéne. (14.30) Hangsú lyozom még egyszer, a hagyatéki, illetve az öröklési jogban is megjelenő ügycsoportokra bontás a cselekvőképességükben érintett személyek esetében egy progresszív változás volt a hatályba nem lépett Ptk.ban, tehát én szeretném azt, hogy még egyszer majd ú gy nyúljunk hozzá ehhez a hagyatéki törvényhez, hogy visszacsináljuk, ha úgy tetszik, már az új Ptk. szellemében az ezekre az új intézményekre vonatkozó szabályozást itt a hagyatéki eljárási törvényben. Amit egyébként, egy kicsit előretekintve és némi joga lkotási feladatokat is előrevetítve, nem pusztán a parlament, hanem az igazságügyi miniszter számára itt a hagyatéki eljárással kapcsolatban elmondanék, azok a következők. Ha már itt van a Ház előtt ez a törvényjavaslat, talán érdemes megemlékezni arról, h ogy azért ma Magyarországon egy örökösnek vagy egy potenciális örökösnek legalább egy évet kell várni átlagban arra, hogy a hagyatékot megkapja. Ez részben törvényi szintű rendezést kíván, illetve törvényi szintű kezelést kíván az, hogy ne teljen ilyen hos szú időbe a várakozás, részben emberiességi okokból, részben meg azért, mert nagyon sok esetben a vagyon állagromlásával jár ez a hosszú idő, főleg akkor, hogyha olyan eszközökről van szó, ahol adott esetben a továbbértékesítésnek nagyon is lenne jelentősé ge. Feltétlenül foglalkoznia kéne a közigazgatási és igazságügyi tárcának azzal, hogy az elmúlt húsz évben a közjegyzők száma 180 főről pusztán 320 főre növekedett, ami semmiképpen sem elégséges. Sok esetben a közjegyzői eljárások hosszúsága, és itt az a h ivatkozás, hogy túl sok az egy közjegyzőre eső ügy, ez az, ami hátráltatja a hagyatéki eljárások gyors befejezését. A másik, hogy azt is végig kellene gondolnia az igazságügyi tárcának, hogy a hagyatéki eljárásokban sok esetben méltánytalanul magas díjszab ással dolgoznak közjegyzők, illetve olyan költségeket csapnak hozzá a hagyatéki terhekhez - gondolok itt az elektronikus archiválás költségére , amit a kamara saját kebelén belül határoz meg mint szolgáltatást, tehát nem biztos, hogy méltányos ezt az ügyf elekre terhelni. A törvényjavaslat két konkrét rendelkezésével foglalkoznék csak, az egyik a költségelőlegezés a gondnokkirendelés esetében. Nyilván most itt a költségkedvezményekre vonatkozó szabály nincsen megnyitva, ehhez nem tudunk hozzányúlni, de java solnám a kormánynak, gondolja át azt, hogy sok esetben, amikor gondnok kirendelése szükséges, az örökös, a várható örökösök nem feltétlenül vannak abban a - hogy mondjam - likviditási helyzetben, hogy akár csak költségeket előlegezzenek. Sok esetben nem üg yvéddel járnak el, és egyébként a költségkedvezmények szabályait nem is ismernék. Érdemes lenne olyan költségkedvezményi szabályokat beiktatni, amelyek lehetővé teszik azt, hogy vagyoni helyzetre, likviditási helyzetre tekintettel mentesüljön valaki a díje lőlegezés terhe alól, illetve külön kötelezze a törvény a közjegyzőket arra, hogy például a költségkedvezmények szabályairól fölvilágosítsák az ügyfeleket. A másik, amiről már itt több képviselőtársam beszélt, ezek az elaprózódott mezőgazdasági földterület ek, illetve a hozzájuk kapcsolódó ingóságok felajánlása. Itt a törvényjavaslatban megfogalmazott javaslat, rendelkezés mindenképpen pozitív, viszont fölvetnék azért egy jogdogmatikai problémát, nevezetesen, hogy ha ajándékozás címén kerül át az államhoz, a kkor
