Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (Fidesz):
716 jogalkotási rendszerünkből, a jogrendszerünkből, az új hagyatéki anyagi jogi szabályok, marad a régi Ptk. bevált öröklési jogi szabályainak a rendszere, és ehhez bizony hozzá kellett igazítani. Én ezt szakmailag jól megvalósítottnak látom. Az új jogintézményeket pedig igazából teljes mértékben támogathatónak érzem, hiszen saját praxisból is tudom mondani, hogy ezek az elaprózott, kis osztatlan közös tulajdonú földek elképesztő arányokban tudnak továbbaprózódni, tehát amikor már, mondjuk, egy egyhuszonnegyed tulajdoni hányadot örököl meg öt leszármazó, akkor az gyakorlatilag egy valóban kezelhetetlen földbirtokstruktúrához vezet. E z a Földalap létrehozásával és egyéb más koncepciókkal... - a Jobbik ebben azért elég komoly koncepciókkal bír, hogy hogyan lehetne egy egységesített magyar állami kezelésű földalapot olyan gazdák számára használatba kiadni, akikkel végül is a vidék megmar adása biztosítható. Tehát magyarul: az új jogintézmények támogathatók. A megismételt hagyatéki eljárással kapcsolatos perfeljegyzés is egy fontos űrt pótol, hiszen ez tulajdonképpen eddig egy valóban nagyon mostohán kezelt kérdés volt a póthagyatéki eljárá s vagy megismételt hagyatéki eljárás az új rendszerben, és nagyon helyes, hogy ez a mindenki számára hozzáférhető ingatlannyilvántartásban így nyomon követhető lesz. Tehát a Jobbik frakciója ilyen indokok alapján támogathatónak látja ezt a törvényjavaslat ot. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Schiffer András frakcióvezető úr, képviselő úr következik, az LMP padsoraiból. DR. SCHIFFER ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat ot támogatni fogjuk, egész egyszerűen azért, mert valóban, ahogy már itt az előttem szólók elmondták, ez alapvetően egy jogtechnikai kérdés, egy jogtechnikai szükségszerűség, amit ráadásul megfelelő színvonalon kezelt az előterjesztő. Viszont itt valóban n em ártalmas visszautalni ennek a törvényjavaslatnak az előzményeire. Annak idején az úgynevezett új Ptk. hatályba nem lépését azért szavaztuk meg, mert azzal együtt, hogy az új Ptk.nak számos progresszív intézménye volt, magát az egyeztetési folyamatot ne m tartottuk helyénvalónak. Éppen ezért meg tudom azt erősíteni, amit az előttem szóló képviselőtársam is elmondott, hogy jó volna, hogyha az alapvető életviszonyokat rendező polgári törvénykönyv kodifikációjára ebben az új eljárásban úgy kerülne sor, hogy a társadalmi egyeztetéssel kapcsolatos olyan típusú aggályok, amelyek fölmerültek a korábbi ciklusban, ne merülhessenek fel. Éppen ezért én ösztökélném a kormányt arra, hogy ha már megindult ez a még újabb Ptk.kodifikációs folyamat, akkor ezt a folyamatot legyen szíves kinyitni, hiszen ha valamiért volt értelme egyébként újranyitni ezt az egész folyamatot, akkor ez pontosan az, hogy ne politikai kampányoknak essen áldozatául a polgári törvénykönyv kodifikációja, hanem egy minél szélesebb társadalmi egyetér tés övezzen egy olyan kódexet, amely, hangsúlyozom még egyszer, a legalapvetőbb életviszonyokat tartalmazza, rendezi. És még valami: erre a hatályon kívül helyező törvényre nem pusztán politikai okokból volt szükség, hanem azért is, mert volt egy alkotmány bírósági döntés, és ennek az alkotmánybírósági döntésnek meg kellett felelni. Ugyanakkor, ha itt egy picit előretekintünk, és némiképpen szükségszerűnek vesszük ezt az előttünk fekvő törvényjavaslatot, azért én is fölhívnám a figyelmet arra, hogy csak az ö röklési jogi része a hatályba nem lépett új Ptk.nak tartalmazott, illetve tartalmaz progresszív, előremutató jogintézményeket. Ilyen a Simon képviselőtársam által már említett hagyatéki gondnok intézménye, és ilyen az a lehetőség, amiben a hatályba nem lé pett új Ptk. forradalmasította volna a gondnokság intézményét, ha úgy tetszik, az egész polgári jogot az ügycsoportokra bontás intézményével, egyáltalán a korlátozottan cselekvőképességnek ezzel a merőben eltérő filozófiájú újragondolásával.
