Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
665 vane most alkotmánymódosításra vagy sem. Nagyon helyes, mert azt gondolom, hogy ez az első megvizsgálandó kérdés. A mostani alkotmánymódosítást, annak ellenére, hogy Varga képviselőtársam azzal a kifejezéssel élt, h ogy nyilvánvalóan szükséges, egyáltalán nem nyilvánvaló és egyáltalán nem szükséges. Ha már volt arra itt lehetőség, hogy a képviselőtársaim egy kicsit messzebbre tekintettek vagy szélesebbre nyitották a kaput, mint ez a konkrét alkotmánymódosítás, akkor é n is szeretnék reagálni arra, hogy általában az új alkotmány megalkotásának vane valamilyen kényszere vagy sem. Azt gondolom - és ugyancsak azért, mert itt elhangzott, hogy ezt a sztálinista alkotmányt meg kell változtatni , hogy ez egy erősen cáfolható álláspont. A Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint a mostani alkotmány, a most hatályos alkotmány megfelel a demokrácia követelményeinek, és betöltötte azt a funkciót, ami a legfontosabb funkciója az alkotmánynak, hogy a demokratikus intézményrendsze r működni tudjon. Mert jóllehet valóban az alkotmány törvényszámozása régi, de ennek a tartalma a rendszerváltás után többszöri módosítással teljes mértékben átalakult. Tehát ez egy demokratikus alkotmány, amelynek alapján egy többpárti demokrácia tud műkö dni Magyarországon. Ami miatt mégis azt mondjuk, hogy az MSZP részt vesz az új alkotmány előkészítésének a folyamatában, az az, hogy egy modern alkotmány kellékeit szélesebben is meghatározva, mi is látunk változtatási szükségletet és lehetőséget néhány te rületen. De nem azért, mint ami itt elhangzott, hogy ez egy sztálinista alkotmány lenne, hanem azért, mert például a szociális jogok megjelenítése az alkotmányban, a közpénzügyekre vonatkozó szabályozás az alkotmányban, és egyéb olyan kérdések szabályozása az alkotmányban, amelyek a mai alkotmányban hiányosan vagy más módon vannak, mint ahogyan azt érdemes lenne újra szabályozni, ezért partnerek vagyunk egy új alkotmány kialakításában. De szeretnénk elkerülni azt a látszatot is, hogy erre azért van szükség, mert itt ma egy sztálinista alkotmány alapján működünk. Ez nem így van, képviselő úr. Ennek az alkotmánynak már csak a címe maradt meg, és egyébként egy teljesen átalakított alkotmányról beszélünk. Hogy szükség vane most erre az új alkotmányra, vagy erre a mostani módosításra? Azért nincs szükség, mert egyáltalán ezek a szabályozási tárgykörök, amiről ez az alkotmánymódosítás szól, egyik sem olyan, amiben bármilyen halaszthatatlan kényszer lenne a magyar demokrácia működése szempontjából. A Fidesz hatalom koncentrációja szempontjából persze van ilyen kényszer, ilyen például a kormánymegbízotti státusz létrehozatala, ami súlyos tévedés, hogy ez párhuzamban van azzal az összeférhetetlenségi szabállyal, tisztelt képviselőtársam, maga is mosolyog rajta, amit ön mondott, hogy az országgyűlési képviselő lehete polgármester vagy sem. Nem ezzel függ össze, ez egy új rendszer az államigazgatásban, amire majd ki fogok térni ennél a pontnál. Három fontos tárgyköre van ennek a törvénynek, én ebből igazából csak kettőrő l szeretnék beszélni. Az első tárgykörről csak annyit, hogy miközben nincs most kényszer, hogy ezt a szabályozást most végezzük el, de a tartalmával nagyvonalakban egyet lehet érteni. Majd ha odaérünk az új alkotmánynál - ha odaérnénk, de most nyilván ezt a Fidesz meg fogja szavazni , lehetett volna erről értelmes vitát folytatni, hiszen ami a jogszabályok érvényességére, a jogszabályok hatályára, az időbeli hatályhoz kapcsolódó garanciális szabályokra vonatkozik, az tartalmában egy elfogadható irány. Tehá t nem ezzel van problémánk, hanem azzal, hogy miért kell ezt most ilyen hamar előrehozni, hiszen a kormánypárti többség szándékai szerint jövőre már lesz új alkotmány. Két témáról azonban szeretnék részletesebben is szólni a rendelkezésünkre álló időben. A z egyik annak a feltételnek a megteremtése, ami az államtitkár úr expozéjában is elhangzott, szándék szerint, hogy a megyei kormányhivatalok élére akár országgyűlési képviselő is kerülhessen kormánymegbízotti státuszban. Ezt erős kritikával illetjük. A Mag yar Szocialista Párt tiltakozik az ellen, hogy a megyei államigazgatási hivatalok élére - vagy kormányhivatalok, ahogy az új