Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
660 felelősség, az ügyészé a szakmai felelősség. És ugyanúgy megvan a másik elv is, amely alapján az ügyész politikai szerepvállaló lesz. A bizottsági vitában a kisebbségi vélemények megfogalmazása e tekintetben leginkább arra vonatkozott, hogy az ügyész kikerül a kontroll alól. Elhangzott a bizottsági vitában, hogy az ügyészség kontroll alatt áll, méghozzá a bíróság általi törvényességi kontroll alatt. Egyébként ilyen kontrollt az interpelláció nem pótolhat semmilyen formában, hiszen ennek korábba n sem ez volt a jelentősége. Ennek megfelelően, ahogy a bevezetőben is említettem, az alkotmányügyi bizottság nagy többsége támogatta a T/1247. számú törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) (10.00) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az alkotmányügyi bizottság kisebbségi véleményét két előadó megosztva ismerteti, összesen 5 perces időkeretben. Először megadom a szót GaudiNagy Tamás képviselő úrnak. DR. GAUDINAGY TAMÁS , az alkotmányügyi, igazság ügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi bizottságban tegnap valóban elénk került a T/1247. számú törvényjavaslat egy újabb alkotmánymódosításról, államtitkár úr preventív jelleggel m ár valóban utalt rá, hogy itt azért magyarázatot kell adni ehhez, hogy immáron a sokadik alkotmánymódosítás miért jön elénk. Akkor is tulajdonképpen azért ez volt az egyik fő kifogásunk, hogy miért kell ebben a komplex alkotmányozási folyamatban egy külön alkotmánymódosítással ismét előjönni. A legfontosabb kritikánk az volt egyik részről, hogy a jogalkotási törvényt hatályon kívül helyezte az Alkotmánybíróság az év végével, és ezért nyilván egy jogalkotási kényszer nyílt meg. A legnagyobb problémánk az, ho gy az alkotmánymódosításban a jogalkotási törvény hatályon kívül helyezése miatti új rendelkezések mellé nem találtuk oda előterjesztve a jogalkotási törvény normaszövegét, a javaslatot. Tehát igazából egy olyan rendszerben születne most meg a döntés, amit élesen ellenzünk, hogy az alkotmány szövegébe helyezzük be azokat a normákat, amelyeket egy komplex jogalkotási törvény egyes részelemeiként kell szükségképpen az alkotmányba emelnünk, de az egész rendszert valójában nem látjuk magunk előtt. Államtitkár ú r aztán jelezte a vitában, hogy jövő héten kerül majd előterjesztésre az új jogalkotási törvényjavaslat, de igazából ezt nagyon szerencsétlennek érezzük, hogy most lényegében a rész/egész viszonyában most nekünk egy részt kell elemeznünk, vizsgálnunk, a jo galkotási törvény alkotmánymódosítást illető részét, ugyanakkor meg az egész rendszert nem látjuk magunk előtt. A másik kritikánk pedig az interpellációs jog megvonása a legfőbb ügyész vonatkozásában. Úgy gondoljuk, hogy az ellenzéki jogosítványok legerőse bb eszköze az interpelláció. Nyilván ismertük azokat az érveket, amelyek szerint valóban nem kormánytagról van szó, de mégiscsak az Országgyűlés által megválasztott, Országgyűlés ellenőrzése alatt lévő szervről van szó, tehát én azt gondolom, hogy minden o lyan jogosítvány, amely ezt az ellenőrzési jogkört, még ha nem is szankcionálható formában fejezi ki, mégis szükséges és fontos, még annak ellenére is, hogy ezzel visszaéltek. Ezt is elmondtuk, hogy az előző nyolc évben bizony Polt Péter volt legfőbb ügyés szel szemben igenis visszaélésszerűen alkalmazták ezt a legfőbb ügyészi interpellációt. Szinte hetente, naponta aktuális fejleményekről tetszés, szimpátia, politikai szempontok szerint tették ezt, de ennek nem lett semmi olyan következménye, legfeljebb töb bet kellett bejárni a legfőbb ügyész úrnak, de attól még az ország nyilvánossága előtt ezek az ügyek napirendre kerültek, és szerintem ezt az intézményt fenn kell tartani.
