Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
658 közjogi tisztségviselő, például a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Alkotmánybíróság tagjai vagy az Állami Számvevőszék elnöke megválasztásához. A törvényjavaslat a többi alkotmányos szervre vonatkozó szabályozással az onos helyzetet teremt azzal, hogy az ügyészségről, valamint az ügyészek szolgálati viszonyáról szóló törvény elfogadását a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatához köti. Hangsúlyozni kívánom, hogy a törvényjavaslat teljes mértékig öss zhangban van azokkal a javaslatokkal, amelyeket a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze korábban többször felvetett, és néhány hete az alkotmányelőkészítő eseti bizottság elnökéhez írásban is eljuttatott. Tisztelt Ház! Az alkotmány módosítására irányuló java slat másik fő tárgyköre - amely formailag a legtöbb változást indukálja - a jogalkotási eljárás reformjához kapcsolódik. Az Alkotmánybíróság 121/2009. (XII. 17.) Abhatározatával 2010. december 31ei hatállyal megsemmisítette a jogalkotási törvényt. (9.50) Az 1987. évi XI. törvény számos sebből vérzik, mivel a jogalkotó nem igazította hozzá a jogállami alkotmányhoz. Az Alkotmánybíróság határozatában rávilágított, hogy a jogalkotási törvénybe foglalt több szabály nem törvényi, hanem alkotmányi rendezést igén yel. Most az új jogalkotási törvény megalkotásával egyidejűleg jött el az idő, hogy az alkotmányozó ennek a követelménynek eleget tegyen. A törvényjavaslat alapvetően nem változtat azon a rendszeren, hogy az alkotmány hatályos szö vege a jogalkotásra vonatkozóan több helyen a jogalkotó szervekkel összefüggésben tartalmaz rendelkezéseket. Az alkotmány általános rendelkezéseit viszont egy olyan új szakasszal egészíti ki, amely valamennyi jogszabálytípusra alkalmazandó szabályokat fogl alja egybe. Itt kap helyet az Alkotmánybíróság gyakorlatában kifejtett elv, amely szerint általánosan kötelező magatartási szabályt kizárólag az alkotmányban megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által kiadott jogszabály állapíthat meg. Ez a sz akasz tartalmazza a jogszabályok körének meghatározását is, amit korábban alkotmányellenes módon a jogalkotási törvény sorolt fel. Ide kerül át a jogszabályok megismerhetőségét biztosító, a jogszabályok kihirdetésére vonatkozó kötelezettség, amely szerint a jogszabályokat a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában ki kell hirdetni. Ezzel egyidejűleg a törvényjavaslat pontosítja a köztársasági elnök törvény kihirdetésével kapcsolatos szerepére vonatkozó alkotmányszöveget. Így egyértelművé válik, hogy a köztársa sági elnök feladata a kihirdetésre megküldött törvény aláírása, a hivatalos lapban való megjelentetés azonban már nem az ő felelőssége. Szintén kizárólag pontosítás az, hogy a törvényjavaslat rögzíti: a miniszterelnök a miniszterelnökhelyettest rendeletbe n jelöli ki, tehát a helyettesítésről egy megismerhető, kötelező erővel bíró normatív aktusban, azaz jogszabályban dönt. Ezt a rendeletet a miniszterelnök eredeti jogalkotó hatáskörben bocsátja ki. Az alkotmány korábban nem rendelkezett a miniszterek közös en kibocsátott rendeleteiről. A törvényjavaslat az Alkotmánybíróság gyakorlatára is figyelemmel a több miniszter feladatkörét érintő kérdések tekintetében egyértelműen rendezi, hogy a kormány tagja önállóan vagy más miniszter egyetértésével adhat ki rendel etet. A törvényjavaslat szerint tehát az együttes miniszteri rendeletet olyan rendelet váltja fel, amelynek formailag egyetlen miniszter a kibocsátója, az azonban a többi érintett, egyetértési joggal rendelkező miniszter egyetértése nélkül nem alkotható me g. Végül a törvényjavaslat a kizárólagos törvényalkotási tárgyak között szereplő felhatalmazásban a jogalkotás rendjének szabályozása helyett a jogalkotásról szóló törvény megalkotására hívja fel a jogalkotót. Ezzel megerősíti azt a rendszerváltás óta kial akult szabályozási gyakorlatot, amit az új jogalkotási törvény megalkotásakor is érdemes szem előtt tartani, miszerint az eljárási kérdéseket az Országgyűlés Házszabálya, a kormány ügyrendje, illetve az önkormányzatokra vonatkozó jogszabályok tartalmazzák, a jogalkotási törvény pedig elsősorban a jogalkotás, jogszabályelőkészítés tartalmi kérdéseire helyezi a hangsúlyt.
