Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 11 (33. szám) - A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - KARÁCSONY GERGELY (LMP):
634 joga, hogy bejegyzi a lapot vagy nem jegyzi be, két esettől e ltekintve, amikor már védett címen akar valaki egy lapot elindítani, tehát nem lehet még egyszer Magyar Nemzet címen lapot elindítani, vagy olyan címen, amit valaki levédett, mondjuk, ilyen a Hahota című újság, ami a szocializmus idején egy humorlap volt, és valaki levédte azt a nevet, ezért nem lehet azon a címen elindítani. A másik eset pedig, ha valamilyen alkotmányos jogot, alapjogot sértő tartalommal, mondjuk, egy nyíltan rasszista lapot akar valaki elindítani Magyarorszá gon, ebben az esetben tagadhatja meg a hatóság a lap bejegyzését. Különben a lapbejegyzés csak a nevében bejegyzés, valójában regisztráció. Tehát erre kell gondolni az internet világában is. Egyébként az ISSNnek az elektronikus változata már működik most is, ha megnézik az Indexen, az Origón, akkor ott lesz a rendes ISSN azonosító számuk. Tehát én nem is értem, hogy ezt a regisztrációt miért fújjuk újra és újra föl, valójában nincsen mitől tartanunk. Még valami volt eszemben, de azt most elfelejtettem, úgy hogy köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Megadom a szót Karácsony Gergely képviselő úrnak, normál szót kért, LMP. KARÁCSONY GERGELY (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Az ajánlás 51. pontjához szeretnék hozzászólni, de azért elöljáróban még a mondan dómnak - hogy mondjam - megágyazandó, azért el kell mondanom, egyre inkább úgy tűnik, hogy erre a törvényre tulajdonképpen semmi szükség nincsen. Azért nincsen szükség, hiszen készül egy új médiatörvény, amivel kapcsolatosan egyre rosszabb érzéseink vannak , hogy ezek pontosan hol készülnek. Nyilván nem a parlamenti képviselők írják, legalábbis az a tapasztalatunk, mert a bizottsági munkánál is a képviselőtársaim láthatóan - hogy mondjam - fogják a fejüket, amikor egy újabb médiacsomagról kell szavazni. Enne k a médiaalkotmánynak leginkább az lenne az értelme, hogy bizonyos fogalmakat tisztázzon. Ehhez képest olyan fogalmi kavalkád van még mindig ebben a szövegben, ami szerintem csak bonyolítani fogja a jogalkalmazást, főleg az internet területén egyébként, ah ol gyakorlatilag olyan 345féle kifejezés is szerepel az internetes tartalmakra, hol portál, hol internetes hírújság, egyáltalán, az is szerepel, hogy internetes sajtótermék. Tehát pont azt a célját, hogy legyen valami egységes fogalmunk, nyelvezetünk a média területén, hogy szinkronizáljunk bizonyos, különböző jogszabályokban már lefektetett elveket, hogy ezekből bizonyos kiforrott alapelveket csináljunk, na ez az, amit ez a törvény egyáltalán nem tud elérni. De megígértem azt, hogy konkrét hozzászólást is tennék az 51. ajánlási ponthoz, L. Simon László képviselőtársam egyik módosító indítványával kapcsolatosan szeretném illusztrálni, amit mondani akarok. Összességében azt még el kell mondanom, hogy a módosító indítványok nagy része, azok, amelyekre nyilv án - ismerve a politika logikáját - leginkább figyelünk, amelyeket L. Simon László képviselőtársam benyújtott, azok azért jelentős mértékben javítják az egyébként egészen hajmeresztő javaslatot. (L. Simon László: Köszönöm szépen.) Tehát a válaszadási jogga l kapcsolatosan egészen furcsa köröket futottunk, én a saját szememmel láttam és a fülemmel hallottam a televízióban Lázár János képviselőtársamat, aki egyszerűen hülyeségnek nevezte az eredeti formájában ezt a javaslatot. Elnézést kérek, hogy ezt a szót k ell használnom, de csak idézem őt egy tévéműsorból. (1.00) Az eredeti jogszabály szerint ő egyébként ezért válaszadási pert kapott volna a nyakába, hiszen ezzel az emberi méltóságába gázolt a képviselőtársaimnak, akik benyújtották ezt a javaslatot. Szóval, az 51. pontnál azért szeretnék visszatérni arra, hogy milyen típusú, egészen használhatatlan definíciókat tartalmaz ez a jogszabály. Például van egy tájékoztatási kötelezettség, ami szintén egy sokat froclizott része volt ennek a törvényjavaslatnak, ott p éldául szerepelt az eredeti szövegben, hogy mi a tartalomszolgáltató feladata. Nyilvánvaló, hogy ez olyan típusú feladatokat, illetve kötelezettségeket rótt ki a különböző médiaszolgáltatókra, ami teljes mértékben abszurd. Most
