Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 11 (33. szám) - A Közszolgálati Közalapítvány, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Zrt. vagyona meghatározott körének a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap részére történő átadásáról szóló országgyűlési... - MENCZER ERZSÉBET (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - PÁLFFY ISTVÁN (KDNP):
619 Szintén kétperces felszólalásra következik Menczer Erzsébet, Fidesz. MENCZER ERZSÉBET (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök ú r. Tisztelt Képviselőtársaim! A hozzászólásom nagy részét elmondta helyettem L. Simon László bizottsági elnök úr, úgyhogy én erre nem szeretnék kitérni. Az való igaz, hogy önök időnként összekeverik a tartalmat a vagyonnal, és mi konzekvensen vagyonról bes zélünk, és azt szeretném kihangsúlyozni, hogy a közmédiumoknak a szakmai önállósága mindenképpen megmarad. De hogy egy szemléletes példával éljek Mandur képviselőtársamnak, itt többen ülünk képviselőtársaimmal, akik dolgoztunk a Magyar Televízióban, és ami kor nemzeti értékről és nemzeti vagyonról beszélünk, akkor az archívumban vannak olyan nemzeti kulturális értékek, amiket, hogyha nem rakunk bele nagyonnagyon gyorsan egy vagyonkezelő alapba, amelyik központilag fogja azokat a kulturális nemzeti értékeink et kezelni, amik ma gyakorlatilag köddé váltak ebben az országban, akkor nagyon gyorsan elő fog fordulni, hogy mondjuk, egy Honthy Hanna főszereplésével eljátszott Csárdáskirálynőt már nem fognak megtalálni anyaszalagon ebben az országban, csak valami VHS, futottak még kategóriában, amiről már tudjuk, hogy lejön a hordozóanyag, mert tisztelettel szeretném elmondani önöknek, hogy az önök kormánya idején a Magyar Televízióból bizony az archívumból úgy adtak el anyaszalagokat, és úgy adtak el nagyon komoly nem zeti értéket képviselő filmeket, mastereket, hogy egyébként a Magyar Televízió tulajdonában nem maradt mesterkópia, és nem maradt másolat sem. Tehát én azt gondolom, hogy amikor arról beszélünk, hogy a négy közmédiumnak a vagyonát, archívumát, jelmeztárát, kottatárát egy vagyonkezelő alapba kell tenni, ami állami tulajdonban marad, akkor többek között erről beszélünk. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (23.50) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Rendes felszólalásra következik Pálffy István, a KDNP képviselője. Öné a szó. PÁLFFY ISTVÁN (KDNP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! Lassan abba a helyzetbe kerültem, hogy előttem is, utánam is mindent elmondtak már, úgyhogy egyet tudnék mondani Vágó képviselőtársamnak, hogy örültem, hogy am ikor gondolkozott a kifejezésen, vajon fagyöngy vagy babérkoszorú vagyoke, akkor nem töviskoszorút mondott. Köszönöm szépen. (Derültség.) Tisztelt Képviselőtársaim! A vita lényege ott van, hogy függetlene attól a média, hogy ez a vagyonátadás megtörténik . De Mandur képviselőtársam is tudja, hogy a függetlenség garanciája és záloga alapvetően az éves költségvetésekben van, abban, hogy a közmédia megkapja azt a bizonyos összeget, amelyből a működését megvalósítja. Semmi köze ahhoz, hogy ez a vagyon milyen f ormában és hol van, hiszen éppen arról van szó, amit L. Simon László képviselőtársam és Menczer Erzsébet ezzel kapcsolatban mondtak. Az archívummal hadd folytassam, és aztán tényleg az idő előrehaladtára le fogom zárni, márhogy a magam részéről. Volt a Mag yar Televízióban - én is dolgoztam ott - olyan produkció, amelynek a megvalósításakor kerestek egy bizonyos sárga bőrfotelt. Ez a sárga bőrfotel, mint később kiderült, az egyik munkatárs nappaliját díszítette, de miután sürgős produkcióról volt szó, ezért aztán teherautóval gyorsan behozták a sárga fotelt, olyan gyorsasággal, hogy még a vendégek is benne ültek, márhogy a nappali vendégei, és nem a televízió vendégei. De egészen pontosan az archívum egy részét kilopták, egy részét kisajátították, egy részét úgy kijuttatták, hogy vagy elnézték azt, hogy viszi valaki, és ezzel minimálisan a hanyag kezelést valósították meg, vagy elősegítették ezek kijuttatását, ami nyilvánvalóan pedig a hűtlen kezelés kategóriájába tartozik. És nem tudom, hogy melyik nagyobb bű n, az, hogy nagyon sokat megsemmisítettek ezek közül, amikor bizonyos archiválási körülmények álltak be, hogy így
