Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 11 (33. szám) - Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt felvevő fogyasztók megsegítése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP):
574 Én azt sze retném kérni a tisztelt kormánypártoktól, hogy hagyjuk azt, ami a politika asztalára való, azt a tévéműsoridőben, tévévitákban le lehet folytatni. Itt ma megoldások, megoldási alternatívák és a részletes vitában is megoldások kerüljenek előtérbe, és szeret nénk kérni még egyszer nemzeti eszközkezelőt és általános adósságrendezést azoknak, akik bajba jutottak. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a sz ót Hargitai János képviselő úrnak, a KDNP frakciójából, 15 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Figyelmesen hallgattam Tóbiás képviselő úr mondatait, aki a törvény címét i s meg akarta változtatni. Nem találtam érvet arra, hogy ezt miért kellene megtennünk. (Tóbiás József: Nem azokról szól…) A törvény azt mondja, hogy egyes pénzügyi tárgyú törvényeken akarunk módosítani, jelesül kettőn, az egyik a hitelintézetekről és pénzüg yi vállalkozásokról szól, ez a ’96. évi CVII. törvény, a másik, amihez hozzá akarunk és kell nyúlni, az a fogyasztóknak nyújtott hitelekről szóló 2009. évi CLVII. törvény. Ha azért kellene megváltoztatni a címet, mert el kellene fogadnunk azt az érvelést, hogy az a bajbajutottakon nem segít, ha erre utalt a képviselő úr, ezzel sem tudok egyetérteni, ez a bajbajutottakon érdemben segít. Azt elfogadom, hogy a bajbajutottaknak van egy olyan köre, akik esetleg már a nemzeti eszközkezelő társaság intézményére vá rnak, mert az ő gondjaikat már csak ez oldja meg. Nem mondtuk azt, hogy ez a nyolc pont, amit a tapolcai frakcióülésünkön bejelentettünk és most itt törvénymódosítás formájában realizálni akarunk, az mindenféle gondot megold, de azt gondolom, hogy azok, ak ik lakáshitelt vettek fel, és most nehéz helyzetben vannak, azoknak a gondjait azért ez a törvénytervezet érdemi módon orvosolja. Persze figyelhetünk a szocialisták szavára azért is, hogy még milyen más intézkedéseket kell megtenni. Igaz az a helyzet, amit Tóbiás képviselő úr leírt, hogy sokan képtelenek fizetni, mondjuk, a közműtartozásaikat vagy a fogyasztásukat, de nem hiszem, hogy ez tömeges lenne, hogy ez azért van, mert az emberek egyébként várják a jó szerencsét, várják, hogy az állam majd helyettük megoldja ezeket a kérdéseket, és ezért nem fizetnek a közműcégeknek. Azért ennyire ne gondoljuk ostobának és felelőtlennek az embereket! Azok, akik nem tudják fizetni a közműtartozásaikat, azok azért nem tudják fizetni, mert az önök áldásos kormányzati tev ékenységének eredményeként elveszítették az egzisztenciájukat. Esetleg egy családban mindkét felnőtt is elveszítette az egzisztenciáját. Bizony, akik ilyen helyzetbe kerültek, azok vakaródzhatnak, mert kétségtelenül nincs miből fizetniük. Azt mondani, hogy ezek az emberek egyszerűen kivárnak, mert az államra várnak, ez a legnagyobb demagógia, amit itt a Ház falai között ennek a kérdésnek a kapcsán, azt gondolom, el lehet mondani. Azzal kapcsolatban, amiről Tóbiás képviselő úr beszélt, én csak megismétlem az t, amit Babák képviselőtársam már bizottsági előterjesztőként mondott, amire ő most rácsodálkozott, hogy ezt mi képviseljük, azok a következő alapelvek. Nem gondoljuk azt, hogy azok, akik hitelt vettek fel, azok bármilyen állami segítség folytán szabadulha tnának ebből a hitelezetti pozícióból. Tehát azt gondoljuk, és deklaráljuk, hogy a hiteleket felvevőknek kell a hiteleket visszafizetniük. Azt is gondoljuk, hogy ez az egész törvénycsomag abban a szellemben készült, hogy a magyarországi hitelezési rendszer t semmilyen módon ne veszélyeztesse. Tehát nem akartunk mi valami olyasmit előidézni, ami lehetetlen helyzetbe hozza a banki rendszert. Ezért azt is mondhatjuk, hogy a legfontosabb alapelv, amit ezek a törvénymódosítások rögzítenek, hogy a kockázatviselésn ek közösnek kell lennie. Eddig nagyon jól tudtuk, hogy bank és hitelező közül, ha ezt a jogviszonyt néztem, azért a bank volt meghatározó helyzetben. Monopolhelyzetben volt, információs fölényben
