Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. szeptember 13 (29. szám) - Szávay István (Jobbik) - a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez - “Etnobiznisz, avagy identitásválság Magyarországon - Mihez kezd az önmaga tragikomikus paródiájává váló kisebbségi önkormányzatisággal a kormány?” címmel - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
51 Köszönöm, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által felvázolt helyzet valóban az egyik legégetőbb problémája a kisebbségi önkormányzatiságnak. Nem csupán lehetőséget, hanem cselekvési kötelezettséget is teremt a mindenkori kormány részére minden o lyan visszásság, amely a kisebbségi önkormányzati képviselettel való visszaélésre ad alkalmat. Én azonban tartózkodnék az egyes konkrét esetek részletes elemzésétől, sokkal inkább a feltett kérdéseire adok választ. A kormány tisztán látja, és megoldást fog adni az egyes esetekből kirajzolódó, általános jellegű problémára, amelyet a köznyelvben etnobiznisznek nevezünk. A már megindult kisebbségi választási eljárási folyamat azonban nem teszi lehetővé időközben az eljárási törvény vagy a kisebbségi választási törvény módosítását, viszont a kormány jogalkotási lehetősége a 2010. évi önkormányzati és kisebbségi választást követően meg fog valósulni, és megkeressük a megoldást. Olyan jogi környezetet kell kidolgozni, amely egyrészt tiszteletben tartja a valamely kisebbséghez tartozó választópolgárok alkotmányos jogát arra, hogy saját önkormányzataik megválasztásában részt vehessenek, másrészt biztosítja azt, hogy a kisebbséghez nem tartozók a kisebbségi választásban ne vehessenek részt. 2005 előtt még minden válas ztópolgár szavazhatott az önkormányzati választásokon a kisebbségi választás jelöltjeire is, csak kérnie kellett a szavazólapot. 2005ben azonban olyan megoldást választott a jogalkotó, amelynek segítségével bizonyos adminisztratív korlátok épültek a törvé nybe. Ezen korlátok ellenére azonban az etnobiznisz jelensége nem szűnt meg. A probléma további kezelése azonban nem egyszerű. Az egyik megkerülhetetlen kérdés az, hogy lehetségese valamely választópolgár kisebbségi identitását ellenőrizni. Vannake olyan , objektívnek tekinthető, jogorvoslati úton, bíróság által is ellenőrizhető ismérvek, amelyek alapján egyértelműen eldönthető, hogy valaki az adott kisebbséghez tartozike? Amennyiben léteznek ilyen ismérvek, akkor ezek törvénybe iktatásával és az elbírálá s rendjének meghatározásával a probléma orvosolható. A kisebbséghez nem tartozó személyek a kisebbségi választói jegyzékre így nem kerülhetnek fel. A másik lehetséges megoldás nem igényli a választási szabályok módosítását. Ennek lényege az, hogy csak azok a kisebbségi önkormányzatok juthassanak az állami támogatáshoz, amelyek bizonyítottan végeznek az adott kisebbséghez köthető tevékenységet. Ez a módszer azzal érheti el a kívánt célt, hogy a kisebbségi önkormányzat által amúgy is végzett tevékenységnek az eddiginél hatékonyabb módon történő dokumentálását és bizonyítását kívánja meg. Törekedni kell arra, hogy az adminisztráció a valódi kisebbségi önkormányzatok számára ne jelentsen túlzott nehézséget, azonban az álönkormányzatoknak már ne érje meg ezekkel a feltételekkel működni. Azt gondolom, hogy akár az előbb említett, akár további, az etnobiznisz megszüntetését szolgáló megoldások bevezetéséhez szükség van társadalmi párbeszédre. A kormány ebben nagyon fontos partnereknek tekinti az országos kisebbségi önkormányzatokat. A vonatkozó szabályozás átfogó felülvizsgálata érdekében ezért a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium még június hónapban felkérte az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeit, hogy a kisebbségi joganyaggal kapcsolatos javaslataika t juttassák el részünkre. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A jogalkotás nem történhet meg a jogalkalmazói tapasztalatok összegyűjtése nélkül. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorc ai János) : Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Most kérdezem a képviselő urat, elfogadjae a választ. SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Asszony! Boldogan elfogadnám a válaszát, ha az a jelenlegi problémák feloldását is tartalm azta volna, és nemcsak a jövőbe mutatna. Amit ön elmondott, és amit a jövőben tervezni kívánnak ezzel kapcsolatban, jó és üdvözölendő; várjuk meg, hogy mi fog ezzel kapcsolatban történni.
