Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 11 (33. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kövér László): - JÁVOR BENEDEK (LMP):
483 Köszönöm, hogy meghallgattak. (Nagy taps a kormánypárti padsorokban, a Jobbik és az LMP soraiban.) ELNÖK (dr. Kövér László) : Tisztelt Ház! Miután a miniszt erelnök úr felszólalásának időtartama nem haladta meg a húsz percet, ezért a frakcióknak 55 percben van módjuk reagálni az elhangzottakra. Elsőként megadom a szót Jávor Benedek úrnak, az LMP frakcióvezetőhelyettesének. Parancsoljon, képviselő úr! JÁ VOR BENEDEK (LMP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az első szó valóban a részvété. A részvété azok iránt az emberek iránt, akik hozzátartozóikat elvesztették a katasztrófában, akik sérüléseket szenvedtek, akik egy élet munkáját l átták néhány perc alatt összedőlni, eltűnni ebben a vörösiszapárban. A második szó természetesen a köszöneté, mindazoké, akik az elmúlt héten erejükön felül próbáltak meg dolgozni azon, hogy minimalizálják ezeket a károkat, amelyek történtek Kolontáron, De vecseren, Somlóvásárhelyen és a többi érintett településen. Azt gondolom, ők helytálltak mindannyiunk helyett ebben a katasztrófában, és reményt biztosítanak azoknak, akik elszenvedték ezt a katasztrófát. A miniszterelnök úr négy feladatot fogalmazott meg a kormány részére. Ezek közül az egyik az, hogy érvényesítsük, hogy azok fizessenek az okozott kárért, akik azokat a károkat okozták. Nagyon örülünk, hogy e katasztrófa kapcsán a kormányzat kommunikációjában is megjelenik ez az elv. Ez azonban nem egy új f elismerés. Ez a környezetvédelem egyik alapvető elve, “a szennyező fizet” elve. Kár, hogy egy ilyen katasztrófának kell bekövetkeznie ahhoz, hogy a parlamentben napirend előtt az országgyűlési képviselők a középpontba állítsák “a szennyező fizet” elvét. (1 3.40) Amikor nincs ilyen katasztrófa, akkor az Országgyűlés asztaláról lesöprésre kerülnek azok a javaslatok, amelyek a zöldadók, a termékdíjak, a környezetvédelmi bírságok és más eszközök alkalmazásával nemcsak ilyenkor, katasztrófahelyzetben, hanem a min dennapokban, percről percre képesek érvényesíteni, hogy a károkat azok fizessék meg, akik azokat okozták. Miniszterelnök úr azt is mondta, hogy az üzem tevékenységének folytatása közérdek. Azt gondolom, hogy a MAL Zrt. üzemi tevékenységének folytatása nem közérdek. Közérdek az, hogy annak az 1100 embernek, akinek munkája volt ebben az üzemben és a hozzátartozóiknak, munkája legyen. Ha ez a munkahely egy ilyen szennyező, a környezeti normákat semmibe vevő és vélhetőleg környezeti okok miatt nem elfogadható i pari tevékenységet végző üzemben képződik, az nem közérdek. Az ő érdekük is az, hogy egy fenntartható, szolidáris gazdaságban találjanak munkát. Említette miniszterelnök úr, hogy a Mexikóiöböl vagy a tiszai ciánszennyezés katasztrófája áll mögöttünk. Szám os hasonló esetre volt már precedens. Úgy tűnik, katasztrófák kellenek ahhoz, hogy átmenetileg odafigyeljünk azokra a problémákra, amelyeket vannak, akik a mindennapokban percről percre az asztalra tesznek, azokra felhívják a figyelmet. Akik 2003ban már f elhívták a figyelmet, hogy a vörösiszap tározásának magyarországi rendszere nagyon súlyos környezeti és biztonsági kockázatokat hordoz, akik évekig dolgoztak azon, hogy egy szigorúbb európai vegyianyagszabályozás lépjen életbe, nagyon kemény harcokat foly tatva a vegyipari lobbival, amely szintén közérdekre, üzleti érdekre hivatkozott; akik tavaly, tíz évvel a miniszterelnök úr által említett tiszai ciánszennyezés után végre elfogadtatták az azt okozó veszélyes cianidos bányászati technológia betiltását, le galább Magyarországon - ezek a zöldek, a civil szervezetek, az aktivisták, akikre két ilyen katasztrófa között a most megrendült politikusok lekicsinylő megjegyzéseket szoktak tenni. Méregzöldnek nevezik őket, nem veszik komolyan a tevékenységüket, és külö nböző dehonesztáló megjegyzésekkel illetik őket. Évek óta arról beszélnek, hogy nem katasztrófákkor kell fölkapni a fejünket, hanem azon kell dolgozni, hogy meg tudjuk