Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 14 (60. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újramegnyitott részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZEKÓ JÓZSEF (Fidesz):
4591 energiaközpont is, ami reményeink szerint már a közeljövőben igen nagy méretű programok végrehajtását fogja lehetővé tenni az energiahatékonyság javítása terén. (14.30) De ha már alapvető szerk ezeti kérdéseket próbálunk meg orvosolni az utolsó utáni pillanatban a második körös módosítókkal, akkor néhány apró, ugyanakkor jelzésértékű módosítót a Nyugdíjbiztosítási Alappal kapcsolatban szintén indokoltnak tartunk újra megfogadni. Tegnap az Ország gyűlés elfogadta azt, amit elfogadott, ugyanakkor továbbra sem mindegy, hogy az eddig el nem tapsolt felhalmozásoknak mi lesz a sorsa, és az sem mindegy, hogy az eddig az állami rendszeren belül lévőknek mi lesz a pénzével, hogyan fogják tudni a pénzük sor sát követni, illetve hogy a visszalépők hogyan tudják majd nyomon követni a pénzük sorsát. Az LMP javaslata ezzel kapcsolatban már két éve ugyanaz, a névleges egyéni számlák rendszerét vagy a svéd modellt - ami már talán nem is szitokszó - kell kiépíteni. Ennek a rendszernek azonban költségei vannak, ezért újra felkínáljuk önöknek a lehetőséget, hogy a kormányzat postaköltségre szánt összege 150 milliós csökkentésével a névleges egyéni számlák fedezeti alapját teremtsük meg, 78 millió forinttal megnövelve a z erre rendelkezésre álló keretet, valamint a névleges egyéni számlák nyilvántartási rendszerének és szervezetének létrehozására is különítsünk el 307 millió forintot. Azt gondolom, nem kell különösebben érvelni amellett, hogy ezek meglehetősen komplex ren dszerek, nem árt, ha a kormány ezek érdemi előkészítésére félretesz némi pénzt. Ezzel is megnyugtathatja az igencsak felkorbácsolt kedélyeket, és biztosíthatja azt, hogy visszaáll a kormányzati gazdaságpolitikába vetett bizalom, ha nem is teljes egészében, de legalább olyan szinten, hogy elkerülhetővé válik a nagyon súlyos államcsőd, illetve az ország finanszírozása, mert jól tudjuk, hogy a nyugdíjreformmal kapcsolatos viták meglehetős mértékben erodálták azt a befektetői bizalmat, amely révén meglehetősen megnövekedik a kamatfelár, a kockázati felár, ezért aztán drágul az államadósság finanszírozása. Ezekre szeretnénk még egyszer, az utolsó utáni pillanatban felhívni tisztelt kormánypárti képviselőtársaink figyelmét. A nyugdíjbiztosítással és a közösségi ga zdaság megerősítésével kapcsolatos javaslataink, vagy a munkahelyteremtés céljából megfogalmazott javaslataink, amiket az előbb ismertettem, szerintem olyan célok, amelyekkel önök is egyetértenek. Bízom benne, ha még egyszer átolvassák ezeket a módosító ja vaslatokat, akkor az eszközök terén is megegyezésre juthatunk, és az ország érdekében fontos módosító javaslatokat fogadhatunk el a költségvetéshez. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most ké tperces felszólalások következnek. Elsőnek Szekó József képviselő úrnak adok szót, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! SZEKÓ JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az imént Lamperth Mónika képvisel ő asszony a hozzászólásomra reagálva megjegyezte, ne lelkesedjünk annyira azért, hogy az iparűzési adó elosztása, legalábbis a távközlési szolgáltatóknál más formában történik. Azt gondolom, az nyilván belátható, ha van egy adómennyiség, egy forrásmennyisé g, és azt más formában osztjuk el, akkor az újraelosztásnak lesznek károsultjai és haszonélvezői is. Az előbb elmondottakat megerősítve ismételten szeretném leszögezni, hogy véleményem, véleményünk szerint sokkal igazságosabb az a módszer, amit most beterj esztettünk, azért, mert úgy véljük, az a helyes, ha a szolgáltatók ott fizetnek adót, ahol az árbevételük keletkezik. Másrészt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy elsősorban nem azért csökken a települések és a nagyvárosok iparűzési adója, mert néhán y szolgáltató adóját másképp osztjuk el, hanem azért, mert csökkent a gazdaság teljesítménye, a gazdaság 2006 óta válságban van, és ennek következtében az iparűzési adó összmennyisége is csökkent.
