Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 14 (60. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újramegnyitott részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
4552 az érték jön be az országba, amit el tudunk adni a világ piacain, és ehhez forrás kell, marketing kell, kormányzati támogatás kell. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Következik Nyikos László képviselő úr előre bejelentett felszólalóként, Jobbik. DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném a vita szekerének a rúdját kicsit más irányba fordítani azzal a bevezető gondolattal, hogy most már lassan több mint f él éve van módom, lehetőségem, kötelességem figyelemmel kísérni a parlamenti vitákat, és az a vélemény rögzült bennem, most már több mint benyomás, hanem inkább vélemény, hogy a parlament két fő funkciója közül, tehát a törvényhozás és az ellenőrzés mint k ét fő funkció közül óriási mértékben dominál a törvényhozás, valóságos törvénygyárként működünk. Engedjenek meg egy szubjektív becslést, én körülbelül 9:1 arányt tudnék mondani így kapásból a törvényhozás javára az ellenőrzéssel szemben, ezt rendkívül kevé snek tartom, hiszen egyrészt arra is ügyelni kell, egyrészt hogy jó törvényeket hozzunk, ami ilyen tömeggyártás mellett igencsak nehezen garantálható, másrészt a meghozott törvényeknek a végrehajtását ellenőrizzük, ellenőriztessük azokkal az intézményekkel , amelyek erre hivatottak. Mert az a törvény, amelynek a végrehajtását, betartását nem ellenőrzik, netán nem szankcionálják, ha ez indokolt, sajnos nem sokat ér. E bevezető gondolat után szeretném azt a meggyőződésemet hangsúlyozni, hogy a pénzügyi ellenőr zés maga, ami a költségvetéssel függ össze, már a tervezésnél kezdődik, tehát a költségvetési törvény vitájában is implicit vagy indirekt módon az ellenőrzés is előfordul, néhány mozzanat már az eddigi viták során is előkerült ebből. S ennek kapcsán szeret ném az egyik indítványomat kommentálni, nevezetesen a költségvetési rendszer első nyolc fejezetébe tartozó Állami Számvevőszéket, amit alkotmányos fejezetnek is mondanak. Ennek több sajátossága van, többek között az, hogy a törvényjavaslat nem megy kereszt ül azon a kormányzati szűrőn, amin mondjuk, egy normál minisztérium vagy más fejezet keresztülmegy, tehát azt is mondhatnám, hogy semmiféle kontroll nincs azok mögött a számok mögött, amelyeket végül is ideterjeszt a nagy költségvetési törvényjavaslatköte tekben a kormány. Az általános vitát követően a parlament többsége jóváhagyta azokat a keretszámokat, sarokszámokat, amelyek a fejezetek támogatási összegét, illetve kiadási végösszegét tartalmazzák, ennek keretében hagyta jóvá az Országgyűlés az Állami Sz ámvevőszék 7,2 milliárdos jövő évi támogatási igényét, annak ismerete nélkül, hogy ezt a támogatási összeget ugyan mire fogja, vagyis közelebbről milyen részletességgel fogja majd fölhasználni. Gyakorlatilag két számot kapott az Országgyűlés: magát a kiadá si főösszeget, ezt a bizonyos 7,2 milliárdot, ami azért nem kis szám, mert szűkebb pátriámat vagy városomat említve, Szentendrének az éves költségvetése 7,2 milliárd forint, tehát azért ez egy megbecsülendő, tisztességes összeg; továbbá egy másik számot ka ptunk, a létszámot, ami kettő híján hatszáz főre duzzadhatna a jövő évben. Emlékeztetőül mondom azoknak, akik ezzel a kérdéskörrel kevesebbet foglalkoztak, nekem volt erre módom az elmúlt húsz esztendőben bőven, az Állami Számvevőszék ismételt létrehozásak or, 1989ben, 1990ben háromszáz fős volt az induló létszáma az Állami Számvevőszéknek, de most éppen megduplázódik a létszáma a javaslat szerint, és - bár itt a forintban való növekedés nem túl szerencsés, hiszen az inflációt és más szempontokat is figyel embe kell venni - ez egy huszonötszörös növekedés húsz év alatt, tehát igen tisztességes növekmény. A 2009es növekményhez képest is mintegy 3040 fős növekedés van ebben a fejezetben, és egy 600 millió forintos növekmény. Nem volt módja a bizottságnak, am it szerencsém van vezetni, érdemben megismerni azokat az indokokat, okokat, terveket, javaslatokat, amelyek ezt a 600 milliós igényt alátámasztották volna. Erre mondhatja bárki, hogy miért nem vizsgálja meg a bizottság, különösképpen akkor, ha nekem van
