Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 14 (60. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
4503 Az ülés bezárása • 10168 Az ülésen jelen voltak: DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár, DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági mi niszter, DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN, DR. CZOMBA SÁNDOR és NASZVADI GYÖRGY államtitkárok, DR. NAVRACSICS TIBOR közigazgatási és igazságügyi miniszter és DR. RÉPÁSSY RÓBERT államtitkár, TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, DR. HOFFMANN RÓZSA, SOLTÉSZ MIK LÓS és SZŐCS GÉZA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkárok, DR. SEMJÉN ZSOLT tárca nélküli miniszter. Az ülésnap megnyitása Az Országgyűlés őszi ülésszakának 32. ülésnapja 2010. december 14én, kedden (8.02 óra - El nök: Lezsák Sándor Jegyzők: dr. Lenhardt Balázs és dr. Tarnai Richárd) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel köszöntöm a jelen lévő képviselőket és mindazokat, akik figyelemmel kísérik munkánkat. Az Országgyűlés őszi ülésszakának 32. ü lésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Tarnai Richárd és Lenhardt Balázs jegyzők lesznek segítségemre. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon na pirend előtti felszólalásra jelentkezett Hörcsik Richárd frakcióvezetőhelyettes úr, a Fidesz részéről: “A lisszaboni szerződés egy éve” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tiszte lt Képviselőtársaim! Egy évvel ezelőtt, 2009. december 1jén lépett hatályba az Európai Unió új alapokmánya, a lisszaboni szerződés, aminek jelentősége abban rejlik, hogy megnyitotta az utat egy olyan Európai Unió megszületéséhez, amely végre lezárja az év tizedes szervezeti vitákat, és végre azokra a feladatokra koncentrál, amelyek polgárait a leginkább foglalkoztatják. E szerződésre építve véleményem szerint az Unió képes lehet választ adni a legégetőbb kérdésekre: hogyan lehetnek sikeresek az európai nemz etek a globalizált világban, hogyan tartható fenn, illetve terjeszthető ki az európai jólét az Unió minden polgárára, hogyan egyeztethető össze a versenyképesség erősítése a szociális biztonsággal, és hogyan őrizhető meg a nemzeti identitás a multikulturál is Európában. Azonban azt is reálisan látni kell, tisztelt képviselőtársaim, hogy a lisszaboni szerződés önmagában még nem oldja meg ezen kihívásokat, de véleményem szerint először teremti meg az ehhez szükséges jogi és intézményi kereteket. Mindez annak a közös európai gondolkodásnak az eredménye, amiből a Konvent munkája során a Magyar Országgyűlés képviselői is derekasan kivették a részüket, ahol valójában három vitás kérdés fogalmazódott meg: a belső struktúrák