Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 5 (32. szám) - Az MTA munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008. szóló beszámoló, valamint a Magyar Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008 szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
445 az írek, litvánok, finnek az elsők. Tehát nem is feltétlenül az ország fejlettségétől függ, hogy mennyire jól áll ezen a téren, hanem elsősorban attól az állami kormányzati ténykedéstől, amely megvalósul, és amely kijelöl egyes gazdasági prioritásokat. Magyarországon az elmúlt 20 évben folyamatosan olyan kormányok voltak hatalmon, amelyek nem jelölték ki ezeket a prioritásokat, a saját négyéves parlamenti ciklusaikra tervezték a magyar gazdaságot, a magyar oktatásrendszert, és e nnek az a keserű következménye, amivel most kénytelenek vagyunk szembesülni, hogy túl kevés mérnököt, túl kevés szakmunkást képzünk. Magyarországon leépül a termelés, leépül a K+F szektor, és azt a célt, hogy visszaállítsuk valaha a magyar értékláncot, aza z megteremtsük azt a folyamatot, hogy a magyar kisembertől, a kétkezi munkástól egészen a fejlesztőkutató mérnökig bezárólag ezt a teljes értékláncfolyamatot magyar kézben tudjuk tartani és birtokolni tudjuk, és ilyen módon meglehetősen nagy hozzáadott ér tékre tegyünk szert, akár nemzetközi ugrásra is képes cégeket birtokoljunk, ennek az esélyét gyakorlatilag lenullázta az eddigi kormányzati politika. Fontos megjegyezni azt, amit kiemelt Pálinkás úr is, a Science folyóirat volt az, ami leközölte a tíz legn agyobb kutatási eredményt a tavalyi évre vonatkozóan. Ebből is le lehet vonni a tanulságokat, ugyanis ez is egy nemzetközi kooperáció eredménye volt, azaz a magyar tudomány nyitottsága, versenyképessége és másokkal való kooperációja volt az, ami a magyar t udomány számára olyan kimagasló eredményt hozott, hogy a Science, a világ legnagyobb és legnevesebb tudományos folyóirata az első tíz közé sorolta ezt a magyar fizikusok által nemzetközi kooperációban történő szabadalmaztatást, illetve elmélet kidolgozását . Több jelentős volt még mellette, de ez volt az, amire talán a legbüszkébbek lehetünk. A gazdaságban hasznosult fejlesztések az én szívemhez különösen közel állnak. Akkor, amikor a beszámoló szót is ejt arról, hogy az MTA Számítástechnikai és Automatizálá si Kutatóintézetében mérnöki intelligencia tekintetében jelentős előrelépés történt, és olyan szabadalmaztatásra került sor, amely aztán gyakorlati alkalmazásba került több Magyarországon termelő multinacionális vállalatnál, olyan termelésszervezési modell valósult meg, akkor itt egyvalamit azért hiányolok. A hazai bevétel meg van említve, hogy 500 millió forint; ezt leginkább akkor tudnánk jól értelmezni, hogyha látnánk, hogy körülbelül milyen kiadások társultak mellé, és körülbelül mit hozott ez a konyhár a. Ez különösen azért is érdekes, mert bár az alapkutatás esetén el tudunk vonatkoztatni a közvetlen anyagi megtérüléstől, de mivel itt az alkalmazotti kutatás területén megvalósuló fejlesztésről volt szó, ezért indokolt lenne ennek a kimutatása. Úgyhogy k érem elnök urat, a legközelebbi beszámoló készítésekor majd törekedjenek erre, hogy lehetőség szerint egy ilyen költséghaszon elemzés is társuljon egyegy ilyen számadat mellé, már amennyit természetesen megenged a terjedelem. Az ezer munkáltatóra jutó ku tató dolgában szintén rosszul állunk, és meg kell hogy álljak egy pillanatra, képviselőtársaim. Akkor, amikor a kormányzati munkában preferálunk egyes foglalkoztatási formákat vagy foglalkoztatási területeket - ilyen, ugye, a K+F területe is , akkor gyako rlatilag kimondva vagy kimondatlanul arra ösztönözzük a munkáltatókat, arra ösztönözzük a befektetőket, hogy egyes tevékenységeket a K+F körébe soroljanak, még akkor is, ha egyébként nem oda valók. Irányadóként javaslom a nemzetközi sztenderdek által elfog adott Frascatikézikönyvet tanulmányozni, ennek a rendelkezései alapján kell elfogadnunk nekünk itt az Országgyűlésben, de különösen a kormánynak egyes területeken a K+Fbe történő besorolást, annak alapján kell döntenünk arról, hogy jogose a megítélt adó kedvezménytámogatás vagy bármely egyéb szubvenció, és nem pedig bemondásos alapon. Megjegyzem egyébként, hogy többször kifogásoltam ma már a tisztelt Ház vitáiban azt, hogy nincs megfelelő monitoringrendszer, természetesen az elmúlt 20 év az eddigi kormán yoknak arra is kevés volt, hogy ezen a téren megfelelő monitoringrendszert állítsanak fel, és rá tudjanak mutatni az ilyen - mondjuk úgy - csintalanságokra, amiket ezek a befektetők vagy vállalatok egyszerűen az adókedvezmények vagy szubvenciók megkapásáér t elkönyvelhetnek.
