Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 5 (32. szám) - Az MTA munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008. szóló beszámoló, valamint a Magyar Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008 szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Jakab István): - KARÁCSONY GERGELY, az LMP képviselőcsoportja részéről:
440 direkt gazdasági ösztönzőkről. Hosszú távon sikeres ország csak tudásalapú társadalomban, csa k az innovációra alapozott gazdasági növekedéssel lehet Magyarország. A másik az, hogy azokra a globális kihívásokra, amelyek érik a világot és benne Magyarországot is, olyan új tudományos válaszokat kell találnunk, amelyek talán túlnyúlnak a jelenlegi dis zciplináris határok között, és megtalálják a válaszokat azokra a kínzó kérdésekre, amelyek ma is foglalkoztatják Magyarországot - gondoljunk csak az újabb környezeti katasztrófára néhány száz kilométerre innen, olyan új technológiákra van szükség, ami fenn tarthatóvá teszi a gazdasági növekedésünket. Ami itt van most a Ház asztalán, ez a beszámoló, ahhoz képest, hogy beszámoló és a Tudományos Akadémia készítette, igencsak kritikus a tudomány jelenlegi állapotával kapcsolatosan. Nem akarom a beszámolóban össz egzett legfontosabb dolgokat megismételni, hiszen itt már a képviselőtársaim megtették ezt, és nem is akarok újabb tiszteletköröket futni, mert nyilván minden elismerésem a hazai tudományban dolgozókkal kapcsolatosan, de hadd legyek egy kicsit kritikusabb a kritikával is, és hadd tegyek néhány olyan megjegyzést, amely a beszámoló kapcsán az LMP háza táján megfordult a magyar tudomány viszonyaival kapcsolatosan. Azt gondolom, a beszámolóban is elhangzott, leírt mondat, illetve a határozati javaslat indoklásá ban szereplő utolsó mondat, amely az akadémiai reformot egy lezárt folyamatként mutatja be, ezzel a mondattal nehéz egyetérteni. Azt gondoljuk, nagyon sok fontos szerkezeti változtatásra is van szükség még a magyar tudomány háza táján, a Tudományos Akadémi a intézményeiben és általában a tudományos intézményrendszerben. Nem itt és most van ennek a vitája, hogy ezeket részletesen megbeszéljük, de engedjék meg, hogy elmondjak néhány szempontot, hogy az LMP hogyan képzeli azt, hogy hogyan kellene átalakítani a magyarországi tudományos intézményrendszert. Ha egy mondatban kellene megfogalmaznom, akkor úgy fogalmaznék, hogy demokratizálni kell a hazai tudományos rendszer, intézményrendszer működését. Ez három dolgot jelent, három momentummal lehet megragadni ezt a fajta szükséges demokratizálódást. Az egyik az, hogy növelni kell az átláthatóságot. Itt már beszéltünk a pályázatokról, beszéltünk arról, hogy mennyire abszurd, hogy sok esetben az alaptevékenységeket is pályázat útján kell finanszírozni. (15.00) Én azt gondolom, hogy mindenhol, ahol közpénzről van szó, az állami pénzköltések minden területén Magyarországon az átláthatóság kívánnivalókat hagy maga után. Valóban, a pályázati rendszereknél is, tehát nemcsak egyszerűen az egyszerű pénzköltésnél, hanem a tudo mányos pályázatokkal kapcsolatosan is növelni kell az átláthatóságot. A másik pont az, hogy az Akadémia egy rendkívül tekintélyes intézmény, a magyar közvélemény különösen nagy bizalommal fordul az Akadémia irányába, és az Akadémiának, az akadémiai szférán ak mindig van egyfajta patriális jellege, de azt gondolom, hogy itt azért vannak olyan folyamatok, amelyek a tudományos utánpótlás szempontjából eléggé aggasztóak. Sajnos, a gerontokrácia veszélye mindig ott van, ahol ott van a tekintélyé is, és úgy tűnik, hogy Magyarországon a gerontokráciára utaló jelek a tudományos életben talán túlságosan gyakoriak. A harmadik az, hogy nyilván a tudomány nem elzárható a társadalom egyéb szereplőitől. Azt gondolom, hogy erősíteni kell a tudomány és a társadalmi élet más szereplői közötti kapcsolatokat, és el kell kerülnünk, hogy a tudomány bezárkózzon a maga elefántcsonttornyába. Nézzük ezt a három szempontot kicsit bővebben! Az első szempont az átláthatóság. Az átláthatóságnak van egy nagyon egyszerű szempontja, amiben a z akadémiai szféra nem különbözik Magyarország állami intézményeitől. Azt gondolom, hogy az egyszerű eszközbeszerzésektől elkezdve számos területen érdemes megvizsgálnunk azt, hogy hogyan lehet hatékonyabban felhasználni a közpénzeket, de ez valóban nem a tudomány sajátossága Magyarországon. Azt gondolom, hogy itt általában a közbeszerzések világa átgondolásra szorul.
